A melanoma a bőr festéktermelő sejtjeiből, a melanocitákból kiinduló rák. A melanoma az ép, a leggyakrabban napfénynek kitett bőrön jelentkező új, kis festékes növedékként kezdődhet, de az esetek csaknem felében már fennálló festékes anyajegyekből indul ki. A többi bőrráktól eltérően a melanoma gyorsan áttéteket ad a test távoli részébe, ahol tovább növekszik, és roncsolja a szöveteket.
Előfordulási gyakorisága az utóbbi 30 évben megduplázódott Európában. Ez az összes bőrrák mindössze 4 százalékát teszi ki, ám a bőrrákkal összefüggő halálesetek 80 százalékáért felelős. Az előrehaladott melanoma a leggyorsabban növekvő rosszindulatú daganat a férfiaknál és a második leggyakoribb tumor a nőknél.
A 20-30 éves korosztály a legveszélyeztetettebb, és különösen veszélyes : már egy milliméternyi növekedés is meg tudja felezni az életesélyeket. Magyarországon évente átlagosan 360-400 beteg hal meg melanoma miatt. Drasztikusan szedi áldozatait: míg az Egyesült Államokban - a fehér populáció körében - 1935-ben 1500 emberből mindössze egynél diagnosztizálták, 2010-ben már 50 emberből egynél. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint hazánkban is exponenciálisan nőtt ez a szám.
Figyelmeztető jelei a növekvő, pigmentált (főként fekete, szürkés vagy mélykék) folt vagy anyajegy. Haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a bőrön észlelt pigmentfolt miatt, ha a régebb óta meglévő "anyajegy" alakja, nagysága, színe megváltozik, a vörös, fehér vagy kék elszíneződés ráterjedt a környező bőrterületre, vagy ha a korábban teljesen lapos, foltszerű képlet kissé dudorosabbá, tapinthatóvá válik, esetleg nedvezik vagy vérezget, körülötte gyulladásos bőrtünetek jelentkeznek. A gyanújelek között szerepelhet a viszketés is. Sajnos a felvilágosítás ellenére tartja magát az a hiedelem, hogy az anyajegyekhez hozzányúlni nem szabad, és a betegek így sokszor későn kerülnek orvoshoz.
