Évente 1000-1200 magyar nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot , az érintettek fele bele is hal a betegségbe. A méhnyakrák kialakulásáért 99 százalékban felelős HPV-ről (humán papillómavírus) a magyarok ötöde még az állami oltóprogram ellenére sem hallott, a lakosság fele pedig továbbra is a kevésbé megbízható óvszeres védekezésre hagyatkozik. (2014 óta államilag finanszírozott a hetedik osztályos lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltás.)
Számos nemi betegségről - például a HIV-fertőzésről , a hepatitiszről és a szifiliszről - a társadalom döntő többsége hallott már, a HPV viszont a teljes lakosság 20 százaléka számára továbbra is ismeretlen, pedig élete során minden második férfi és a nők 80 százaléka találkozik vele. De úgy általában is nagyon keveset tudunk a védekezésről. Minden hatodik magyar úgy gondolja, orális szex útján nem terjednek a nemi betegségek, a lakosság egytizede pedig azt hiszi, hogy csak a spermiummal történő érintkezéssel lehet a fertőzéseket átvinni. Ugyanennyien vélekednek úgy, hogy a nemi betegségek feltűnő tünetekkel járnak, amelyek hiányában nincs ok aggodalomra. A HPV - számos egyéb nemi betegséghez hasonlóan - akár éveken keresztül tünetmentesen lappanghat, és az óvszer sem nyújt teljeskörű védelmet ellene.
HPV-fertőzés: tévhit, hogy védettség alakul ki
Gyakori tévhit, hogy a HPV-fertőzés leküzdése után automatikus védettség alakul ki a szervezetben. Ez sajnos nem igaz: bár az esetek többségében a HPV egy éven belül spontán elmúlik, az újrafertőződés kockázata a vírus leküzdése után is kifejezetten magas. Ha a HPV egy évnél hosszabb ideig van jelen a szervezetben, fennáll a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata.
Ugyan a HPV több mint 100 altípusa közül számos törzs alacsony rákkeltő hatással bír, a legfiatalabb, 15-25 éves korosztályban diagnosztizált vírusfertőzések 70 százaléka magas kockázatú kategóriába tartozik. Ezek a vírustörzsek nem csak a nőket érintő méhnyakrák, szeméremtesti és hüvelyrák kialakulásában játszanak szerepet, de a férfiak számára is veszélyes fej-nyaki daganatok és végbélnyílás körüli rákok kialakulásához is nagymértékben hozzájárulnak. A szintén HPV okozta, szövettanilag jóindulatú kinövésnek számító, de a szexuális életet teljes mértékben ellehetetlenítő nemi szervi szemölcsökkel pedig minden tizedik magyar találkozik élete során.
Már elérhető a kilenckomponensű vakcina
A korábban forgalomban került két- és négykomponensű oltás mellett idén januártól a kilenckomponensű vakcina is elérhető Magyarországon, amely az 5 további vírustörzzsel szembeni védelemnek köszönhetően lényegesen hatásosabb eszköz a HPV okozta rákok megelőzésében. ( A HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58 törzsei ellen véd, azaz egy kivételével az összes nagy kockázatú vírustörzzsel szemben véd.) A négykomponensű oltáshoz képest 20 százalékkal nagyobb, 90 százalékos védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben, a férfiakat is érintő végbélnyíláskörüli rákok esetén pedig közel teljes körű, 95 százalékos védettséget nyújt.
A kétkomponensű (HPV 16, 18 ellen véd) oltóanyag csak lányoknak és felnőtt nőknek, míg a négy- és a kilenckomponensű védőoltás fiúk és férfiak számára is adható, függetlenül a szexuális élet megkezdésétől és a negatív HPV-teszt eredményétől.
Szintén fontos leszögezni, hogy az oltás nem veszélyes. (Világszerte eddig mintegy 80 millióan kapták meg a védőoltást.) A forgalomban lévő vakcinák nem tartalmaznak vírust, csak egy mesterséges fehérjét, amely megtanítja az immunrendszert a védekezésre. A védőoltásokat már 9 éves kortól lehet kérni, de az újrafertőződés veszélye miatt jóval a szexuális élet megkezdése után, felnőtt korban is érdemes gondoskodni a megelőzésről.
