"Eredményeink is alátámasztják a tényt, hogy számos okunk van mértékletesnek maradni az antibiotikumokkal. Míg ugyanis az antibiotikumterápia számos esetben szükséges és életmentő, kevésbé súlyos megbetegedések esetén azonban, amelyek várhatóan maguktól is meggyógyulnának, tudatosabbnak kell lennünk. Mindenekelőtt azért, hogy megelőzzük a rezisztens baktériumok kifejlődését, de mint azt a mostani tanulmányunk mutatja, azért is, mert az antibiotikumok fokozhatják a vastagbélrák jövőbeli kialakulásának veszélyét" - idézi az egyetem közleménye Sophia Harlidot, a svédországi Umeai Egyetem rákkutatóját.
Nőket és férfiakat is érint a veszély
Harlid és munkatársai a kolorektális daganatok svéd regiszterének 40 ezer betegre kiterjedő adataiból végeztek részletes elemzést a 2010 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan. Ezeket hasonlították össze 200 ezer egészséges személy adataival. A résztvevők antibiotikumhasználatáról a vényköteles gyógyszerek országos regiszteréből gyűjtöttek információkat a 2005-2016-os időszakból. Az így kapott eredmények szerint hat hónapnyi antibiotikumszedés esetén 17 százalékkal gyakrabban fordult elő rosszindulatú elváltozás a vastagbél felszálló szakaszában mind nőknél, mind férfiaknál azokhoz képest, akiknek nem írtak fel antibiotikumot.
A kutatók nem találtak ugyanakkor igazán számottevő eltérést a vastagbél alsóbb szakaszai, sem pedig a végbél területén megjelenő daganatok kapcsán. A vastagbélrák kialakulásának fokozott veszélye öt-tíz évvel az antibiotikumkúrát követően mutatkozott meg. Bár a kockázatnövekedés azoknál volt a legszembetűnőbb, akik a legtöbb antibiotikumot szedték, ugyanakkor azoknál is megfigyelhető volt csekély, de statisztikailag szignifikáns rizikóemelkedés, akiket mindössze egyetlen rövid antibiotikumkúrával kezeltek.
Hogyan kötődnek az antibiotikumok a vastagbélrákhoz?
Hogy megértsék, miként válhat az antibiotikumhasználatból rizikótényező, a kutatók kiterjesztették vizsgálataikat egy olyan nem antibiotikumnak minősülő baktériumölő gyógyszerre is, amelyet húgyúti fertőzések terápiájában szoktak alkalmazni, és amely nincs kihatással a bélflórára. Ezzel kapcsolatban nem is tudtak fokozott veszélyt kimutatni a vastagbélrák későbbi kialakulására, ami arra utal, hogy a probléma hátterében az antibiotikumok bélflóra-károsító hatása állhat. Érdemes hozzátenni, hogy bár a tanulmány kizárólag szájon át szedhető antibiotikumokra terjedt ki, valójában az intravénásan adott antibiotikumok is kihatással lehetnek a bélrendszer baktériumflórájára.
"Megijedni azonban abszolút nincs oka senkinek csak azért, mert antibiotikumot írnak fel neki. A kockázatnövekedés mértéke ugyanis mérsékelt, egy adott személy teljes rákkockázatához viszonyítva pedig egészen alacsony. Svédországban jelenleg is zajlik a kolorektális rákok rutinszerű szűrésének bevezetése. (Magyarországon 2018 óta működik országos vastagbélszűrő program - a szerk.) Mint minden szűrőprogram esetében, itt is fontos a rendszeres részvétel, hogy a rosszindulatú elváltozások korán felismerhetővé vagy akár megelőzhetővé váljanak, mivel a rák előállapotait olykor el lehet távolítani" - hangsúlyozta Sophia Harlid. A tanulmány a Journal of the National Cancer Institute című folyóiratban jelent meg.
