A pajzsmirigyrákról
A pajzsmirigyrák a pajzsmirigyből kiinduló rosszindulatú daganatos burjánzás. Míg a pajzsmirigy jóindulatú elváltozásai (a túlműködés és alulműködés) hormonális eltéréseket és jellegzetes tüneteket (például testsúlyváltozást) is okoznak, addig a rosszindulatú elváltozásokra ilyen eltérések nem vagy alig jellemzőek. Azaz attól hogy valakinek pajzsmirigy alulműködési vagy túlműködési tünetei vannak, még nem kell pajzsmirigydaganatra gondolnia.
A pajzsmirigyrák tünetei
- A betegség indulhat jellegtelenül is, leggyakoribb tünete viszont szinte mindig valamilyen tapintható göb megjelenése. Azt azonban tudni kell, hogy a pajzsmirigynek alapból is nagyon sok göbös megbetegedése van, így önmagában a göb nem jelent rosszindulatú daganatot. A gyorsan (hetek, hónapok alatt) növő göb viszont mindenképp gyanús, különösen akkor, ha átmérője eléri vagy meghaladja az egy centiméteres nagyságot.
- Nem gyakran, de bevezető tüneteként nyaki nyirokcsomó-duzzanatok is jelentkezhetnek.
- Tünet lehet a váratlanul vagy nem betegséggel összefüggően jelentkező rekedtség és nyelészavar is. Ez utóbbiakat az okozza, hogy pajzsmirigy növekedése miatt a nyelőcső és légcső jobban nyomódik, az ottani idegek beszűrtek lehetnek.
A pajzsmirigyrák diagnózisa is ultrahanggal történik
Kezelés
A pajzsmirigydaganatok alapvetően két nagy csoportra bonthatók: jobb indulatúakra (differenciáltabb daganatcsoport) és rosszabb indulatúakra (anaplasztikus vagy differenciálatlan csoport, ide tartoznak az öröklődő formák is).
A jobb indulatú szövettani alcsoport kezelése könnyebb, a gyógyulási esélyek jóval magasabbak: itt a túlélési esély 90 százalék fölötti.
A rosszabb indulatú, azaz a differenciátlan daganatok kezelése sokkal nehezebb, valamint rosszabbak, nagyjából 10-20 százalékosak a hosszabb távú túlélési esélyei is.
A jobb indulatú pajzsmirigydaganatoknál a műtéti kezelés önmagában is elég lehet - jellemzően akkor, ha a daganat átmérője nem haladja meg az egy centimétert, és nincs nyirokcsomó-érintettség. Ezt a műtétet hormonkezelés követi, ha pedig szükséges, akkor sugárkezelést is. Ez utóbbi radioaktív jódizotóp kezelést jelent.
Vannak a pajzsmirigyráknak olyan típusai is, amelynél nagy eséllyel érintett a pajzsmirigy mindkét lebenye. Ebben az esetben indokolt a szerv teljes eltávolítása, valamint a környező nyirokcsomók kivétele is. Ezt követően a betegnek pajzsmirigyhormon-pótlásra is szüksége van.
A rosszabb indulatú formáknál agresszívabb műtétre és erőteljesebb sugárkezelésre van szükség, a legrosszabb indulatú, anaplasztikus formánál pedig már kemoterápiát is használhatnak az orvosok. De az eredmények így is szegényesek.
Szövődmények, megelőzés, diagnózis
- Milyen gyakori a kórkép, és melyik korosztálynál a legjellemzőbb?
- Milyen összefüggés áll fenn a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, illetve a cserbobili és fukusimai katasztrófa között?
- Milyen szövődményekre lehet számítani a daganat mellett?
- Milyen diagnosztikai eszközökkel, vizsgálatokkal igazolják a pajzsmirigyrák gyanúját?
