A vékonybélrák
A vékonybél a tápcsatorna középső szakasza, 6-7 méter hosszúságú. Ezen a szakaszon tumorok ritkán képződnek, az összes rosszindulatú gyomor-bélrendszeri daganat mindössze 5 százalékát képezik.
Kialakulásuk idősebb korban jellemző általában. A fogyás mellett jellegzetes hasi panaszok utalnak a daganatra: fájdalom, puffadás , étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, egyes ételekkel szembeni intolerancia. Felszívódási zavarok is kialakulhatnak, amelyektől a székletet zsírossá, bűzössé válik. Ha a tumor nagy, bélelzáródást okozhat, amely erős görcsökkel, hányással, hasmenéssel vagy székrekedéssel jár. Részleges bélelzáródás esetén ezek a panaszok átmenetiek és vissza-visszatérnek. A diagnózis endoszkópos és szövettani vizsgálat, kontrasztanyagos bélvizsgálat vagy hasi CT után állítható fel. A kezelés lényege a daganat fajtájától függően a műtéti eltávolítás és/vagy a kemoterápia .
A vastagbélrák
A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatot nevezzük vastagbélráknak. A betegség világszerte egyre gyakoribb, Magyarországon ötven év alatt négyszeresére nőtt az diagnosztizált esetek száma. Ma a második leggyakoribb daganatos halálok hazánkban, a nem dohányzó emberek esetében pedig az első - évente körülbelül 5000 beteg hal meg vastagbélrákban.
A betegek nagy része 50 év feletti. A vastagbélrák azonos arányban fordul elő mindkét nemnél (a végbélrák a férfiak esetében gyakoribb). Fontos a rendszeres szűrés, mert előzményként sokszor megjelennek jóindulatú daganatok (polipok) a bélrendszerben, ezeknek egy része hajlamos a rákos burjánzásra. A gyulladásos bélbetegségek (főleg a colitis ulcerosa ), illetve a korábbi vastagbélrák-műtét szintén növeli a rák kockázatát. A genetikai hajlam is fontos tényező.
A betegség kialakulása sokszor a táplálkozási szokásokra is visszavezethető: a vastagbélben halmozódnak ugyanis föl a szervezet számára szükségtelen, káros és rákkeltő anyagok. A mozgásszegény életmód miatt lassul az anyagcsere, emiatt a méreganyagok még több ideig panganak a belekben. A székrekedésre hajlamosító táplálkozási szokások is rizikófaktorok. Ilyen a rostszegény, fehérje- és zsírdús, sok finomított szénhidrátot (cukrot, fehér lisztet) tartalmazó étrend. A dohányzás és az alkohol is növeli a bélrák kialakulásának esélyét.
Egészen korai stádiumban a vastagbélrák nem okoz tüneteket, később hasmenés illetve székrekedés, valamint véres széklet figyelmeztet a bajra. A beteg székelési szokásai megváltoznak, ritkábban vagy sűrűbben jár WC-re. Puffadás, fájdalom is jelentkezhet, valamint émelygés, rossz közérzet, vérszegénység, fáradtság, fogyás.
A vastagbél felszálló szakaszának tumorai gyakrabban véreznek, így sötét, véres székletet okoznak. A leszálló szakasz daganataira inkább a székelési szokások megváltozása utal. (Csak ezen tünetek alapján természetesen nem lehet a betegséget diagnosztizálni, és a tumor helyét meghatározni.)
Ha a daganat nagy, elzárhatja a bél egy szakaszát. Ez erős hasfájással jár és hányással. Előrehaladott vastagbélráknál néha a daganat átlyukasztja a bélfalat (perforálódik). A széklet ilyenkor a hasüregbe kerülhet, ami életveszélyes állapotot idéz elő és nagy fájdalommal jár.
A vastagbélrák sajnos korán és gyakran képez áttéteket, a nyirokcsomókba, a véráram közvetítésével pedig a májba, tüdőbe, agyba, vagy a szomszédos szervek felé közvetlenül.
A betegség felismerése és kezelése
A vastagbélrák kimutatására többféle szűrővizsgálati módszer is létezik. A legpontosabb módszer a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia). A CT-kolonográfia a kolonoszkópia után a második legpontosabb módszer. Az endoszkópos vizsgálat és a szövettani diagnózis után felmérik a daganat méretét, a betegség stádiumát (hasi UH-t, hasi és kismedencei CT-t, mellkasröntgent, esetenként csontizotópos vizsgálatot és koponya CT-t végeznek).
A vastagbélrák kezelésében a daganat sebészi eltávolítása, valamint a kemoterápia és a célzott daganatellenes kezelések kombinációja jöhet szóba. A túlélés a betegség előrehaladottságától függ, teljes gyógyulás is lehetséges korai felismerés esetén.
A végbélrák
A végbél a végbélnyílástól számított 15-20 centiméteres szakaszt jelenti. A végbélrák tünetei általában azonosak a vastagbélrák tüneteivel, különbség az "idegentest-érzés", illetve a folyamatosan jelenlévő székelési inger. Ezen tüneteknek köszönhetően általában korábban felismerik, mint a vastagbélrákot.
A vérzés a végbélrák esetében is jellemző, de a vastagbélrákkal sötét (alvadt vérrel kevert) székletével szemben inkább élénkpiros vér ürül. Ezt az különbözteti meg az aranyér okozta vérzéstől, hogy a végbélrák rendszerint nem okoz fájdalmat, az aranyér viszont igen.
A betegség megelőzéséről ugyanaz mondható el, mint a vastagbélrák esetében: a lényeg a mértékletes zsírfogyasztás és kalóriabevitel, a normál testsúly, a vörös húsok és húsipari készítmények (bacon, kolbász, virsli stb.) mellőzése. Ajánlott a zöldségekben, gyümölcsökben, élelmi rostokban gazdag táplálkozás, és a testmozgás. A szűrővizsgálatok pedig 50 éves kor fölött mindenki számára javasoltak.
