A daganatok jelentős része krónikus betegségnek számít

A daganatos betegségek jelentős része ma már a krónikus betegségek közé tartozik, azaz jók a hosszú távú túlélési esélyek, gyakran még áttétel esetén is - mondja Dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának megbízott igazgatója.

A betegséghez való konstruktív hozzáállás, az élni akarás sokat segít a jó életminőség megélésében, még áttétek esetén is – mondja a Semmelweis Egyetem honlapján Dr. Dank Magdolna, aki szerint odafigyeléssel, szervezéssel a beteg egészségesebb életmódot alakíthat ki.

A táplálkozás mellett a stresszkezelésre is érdemes odafigyelni. Az azonban nagyon különböző, hogy ki mit fogad el: van, akinél a jóga, van, akinél a relaxáció vagy éppen a zenehallgatás, kutyasétáltatás válik be – véli az onkológus, aki szerint a család, a barátok, a munkahelyi környezet szerepe is meghatározó a gyógyulásban.

Egyre több az áttörés a daganatos betegségek gyógyszeres terápiájában, ennek köszönhetően a korábban végzetesnek számító ráktípusok is nagyobb eséllyel lehetnek gyógyíthatók. Csak az elmúlt öt évben közel húsz új rákterápiás eljárást hagytak jóvá az Európai Unióban. Egymást érik azok a befogadásra váró készítmények is, amelyek halálos betegségre jelenthetnek megoldást. Kattintson! A gyógyulást és a hosszabb túlélést segíti, hogy számos új típusú gyógyszer jelent meg a klasszikusnak mondható kemoterápiás szerek és endokrin terápiák mellett, így például az úgynevezett célzott terápiák, amelyek a daganat jelátviteli rendszerébe „szólnak bele” – mutatja a terápia fejlődését az Onkológiai Központ megbízott vezetője.

Az ide sorolható biológiai terápiák után napjainkban sokat beszélünk az immunrendszert hadba állító úgynevezett immun-onkológiai kezelésekről, amelyeket egyre több daganat esetében lehet alkalmazni. Az elért eredmények között vannak eltérések, néhány esetben kimagasló túlélések mutatkoznak, amelyeket korábban nem láttak.

A daganatos betegségek jelentős része ma már a krónikus betegségek közé tartozik, jók a túlélési esélyek

Áttéttel túlélni

„Nem kerestem az okokat, nem foglalkoztatott, hogy mi vezethetett idáig, ehelyett kézbe vettem a sorsomat, nem akartam időt veszíteni, utánajártam, hogy milyen megoldások vannak, és a lehető leggyorsabban túl akartam lenni a beavatkozásokon” – mondja Bőgyér András, akinél 2013 nyarán diagnosztizáltak agydaganatot, majd a veséjén és a gerincén is találtak rákos sejteket.

Rövid időn belül át is esett a műtéteken. Sikerült megszüntetni az okokat és az okozatokat, gyógyszert azonban az óta is szednie kell. Az életmódján nem változtatott különösebben, bár kevesebbet dolgozik, de autót most is vezet, és az utazásról sem kellett lemondania. Megtanult együttélni a mellékhatásokkal . Mint mondja, teherbírása nem olyan, mint korábban, gyógyszert is kell szednie, de ez nem olyan nagy ár azért, amit cserébe kapott.

Mellrákból felépülve

Ványik Mónikánál öt éve diagnosztizáltak mellrákot , akkor még azt sem látta reálisnak, hogy három hónapnál tovább élhet. Ekkor már jó ideje ápolta húgát, aki petefészekrákkal küzdött, őt időközben el is veszítették. Mónika szerint pszichológusi segítség nélkül nem tudta volna feldolgozni ezt a helyzetet. A Semmelweis Egyetemen minden orvosi segítséget megkapott, elmondták, hogy mire számíthat, milyen mellékhatások várhatók, segítettek neki sebészt találni. A műtéteknek, a kemoterápiás és a sugárkezeléseknek köszönhetően sikerült felépülnie.

A 45. születésnapján tudta meg, hogy beteg, és a napokban lett ötvenéves. Mint mondja, lépésről lépésre haladt, mindig csak a következő kezelésre, célra koncentrált, igyekezett mindent betartani, amit kértek tőle, és hitt abban, hogy mindez a javára válik. Relaxál, kevesebbet dolgozik, egészségesebben táplálkozik, tornázik és önsegítő körbe is jár. Sorstársainak is segít, tanácsait, tapasztalatait megosztja az új betegekkel is.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható. Helyenként szitálás, a fagyos nyugati tájakon ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.A csúcshőmérséklet általában -1 és +7 fok között alakul. Késő este -1 és +4 fok közé hűl le a levegő. Jó hír a frontérzékenyeknek!

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!