Miért félnek az emberek a sugárkezelésekről?
Amikor egy daganatos beteg már átélte azt a traumát, hogy szembesült rákbetegsége diagnózisával, esetleg egy vagy több operáción is átesett, a gyógyítást célzó terápiák is szorongást keltenek.
- Egy sugárberendezés rendkívül félelmetes szerkezet, különösen, ha egy zárt szobában magára hagyják vele az embert - ismerte el Hideghéty Katalin, a szegedi Onkoterápiás Klinika sugárterápiás szakorvosa Budapesten, a Magyar Pszichoonkológiai Társaság kongresszusán. A szakember egy külföldi kutatás eredményeivel példázta azt, miért félnek az emberek a sugárkezelésekről.
- Van, aki attól tart, hogy a gép megégeti, az elmozdulás miatt nem jó helyre megy a sugárnyaláb, másokat a kezelés alatti feszült egyedüllét feszélyez, de olyan is akadt, aki a sugárterhelés miatt egyenesen az atombomba pusztítására gondol a sugárkezelések kapcsán - fogalmazott Hideghéty Katalin.
A sugárterápia célja
A sugárterápia célja valóban a pusztítás: az ionizáló sugárzással a szakemberek minél több tumorsejtet igyekeznek elsorvasztani. Mindez ugyanakkor együtt jár az ép szövetek károsodásával is, ám ez a károsodás ma már jóval kisebb mértékű, mint egy-két évtizede. A sugárgépek érzékenyebbé váltak, nőtt a célzási pontosság is, ezzel csökkentek a mellékhatások. Természetesen az, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt mennyivel rosszabb lehetett egy sugárkezelésen átesni, nem vigasztalhatja azokat, akik ma kénytelenek ezt átvészelni. Éppen ezért fontos megtenni mindent annak érdekében, hogy a terápia negatív következményeit mérsékelni, a kezelés káros testi és lelki hatását csökkenteni lehessen.
Sugárterápia: elmondani, mi miért történik
Már az is nagyon sokat számít, ha nemcsak aláíratjuk a beleegyező nyilatkozatot a beteggel, hanem időt szánunk annak elmagyarázására, hogy mi és miért történik, mitől nem kell tartani, mire kell viszont nagyon ügyelni - mondta Hideghéty Katalin.
Önmagukban ezek az információk természetesen nem védenek meg a mellékhatásoktól, ám segíthetnek ellenük küzdeni. Számolni kell a hányingerrel, a fáradékonysággal, az étvágytalansággal, a vérkép romlásával, különféle gyulladásokkal és bőrpanaszokkal, nyálkahártya-irritációval, gyerekek esetében csontfejlődési zavarokkal.
Az orvosok a mellékhatások súlyosságát egy 0-tól 4-ig terjedő skálán értékelik, s ennek tudatában dönthetnek akár magának a teljes kezelési tervnek a módosításáról vagy a terápia szüneteltetéséről is. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a panaszok jelentős részét képesek az orvosok mérsékelni. A kontrollvizsgálatok során is oda kell figyelni a későbbiekben esetlegesen kialakuló mellékhatásokra, az esetleges bélfunkciós zavarokra, tartós bőrelváltozásokra, csontdeformitásokra.
Könnyebbé téve a kezelést
Képzeljük csak el azt, hogy milyen érzés lehet először végigmenni úgy egy sugárkezelőbe vezető labirintuson, ha nem szólnak az emberhez. Nemcsak pénz és felszereltség kérdése az, hogy könnyebbé tegyük ezt az utat. A saját gyakorlatunkban például különféle házi praktikákkal próbáljuk otthonosabbá, kényelmesebbé tenni a kezelőt, hogy a betegek e feszült szituációban is minél inkább ellazulhassanak. A gyerekek sugarazásának idejére például rendszeresítettünk egy laptopot, amelyet megfelelő szögben kitámasztva mesét nézhet rajta a kis beteg a kezelés közben. Ez nemcsak leköti, s megnyugtatja, hanem a kezelés biztonságosságát is növeli, hiszen azt jobban tolerálják így a gyerekek - mondott gyakorlati példát a mindennapokból Hideghéty Katalin.
A teljes cikk, melyben a kemoterápiáról is részletesen olvashat, a Rákgyógyítás.hu portálon található.
