A kettes típusú cukorbetegséget megelőző, úgynevezett inzulinrezisztens állapot megfordítható, és a szervezet újra egészségessé tehető - mondta Breyer Helga belgyógyász.
Mi az az inzulinrezisztencia?
Breyer Helga belgyógyász elmondta, hogy az inzulinrezisztencia egy korai anyagcserezavar, amikor a szervezet a vércukorszint egyensúlyban tartása érdekében egyre több inzulint pumpál a keringésbe. Ez a folyamat megállítható - hangsúlyozta.
Az inzulinrezisztens állapot megfordítható?
Mikortól kóros az inzulin és a vércukor szintje? Az inzulinrezisztencia kifejezés lassan beépül a köztudatba, de sokan még mindig nem tudják, pontosan miről is van szó, mikor beszélünk IR-ről, és mikor cukorbetegségről .
Az életmódváltással , helyes étkezési szokásokkal és mozgásprogam kialakításával ezek az "anyagcserekisiklások" újra egészséges mederbe terelhetőek - mondta. A magas inzulinszint hosszú távon többek között az érfalakra veszélyes - fogalmazott.
Az inzulinrezisztencia kórlefolyása Testünk a hasnyálmirigyben lévő bétasejtek által termelt inzulin segítségével alakítja át a glükózt energiává . A rendszer zavarai azonban komoly problémákat idézhetnek elő. A legtöbb étkezés után a vércukorszint megemelkedik, erre válaszul pedig a szervezet a hasnyálmiriggyel inzulint termeltet azért, hogy a szénhidrátokat energiaforrásként felhasználhassa. Az inzulin a test bizonyos sejtjeihez kötődve utat nyit a sejtmembránon, segítve ezáltal a sejteknek befogadni a glükózt. A vér cukorkoncentrációjának viszonylag állandó szinten tartásához pedig a glükózt nagy molekulasúlyú glikogén formájában el is tárolja, főként a máj- és az izomsejtekben. Így például szükség esetén a máj 24 óráig fenn tudja tartani a vércukorszintet, amely így normális esetben csak bizonyos határok között változik. Egy egészséges fiatal férfi napi glükózigénye 160 gramm, ebből 120-ra az agynak van igénye, 20 grammot a vér és a testnedvek tartalmaznak, de sok glükózra van szüksége a vörösvértesteknek, a szem szaruhártyájának, a vese velőállományának, a heréknek, a fehérvérsejteknek és a fehér izomrostoknak is - cikkünk folytatását a linkre kattintva érheti el.
Nyugat, délnyugat felől megnövekszik a felhőzet, de ezzel együtt is várható napsütés - a legtöbb a Tiszántúlon. A nap második felében kissé növekvő eséllyel lehet számítani - főképp az északnyugati tájakon - kisebb esőre, záporra, illetve zivatarra, ám várhatóan az ország nagyobb része szárazon marad. Nagy területen élénk, a Dunántúlon és a középső tájakon helyenként erős lesz a déli, délnyugati szél. A zivatarokat viharos széllökések is kísérhetik. Késő estére általában 20 és 25 fok közé hűl le a levegő. Ma melegfronti hatásra számíthatunk.
