A legtöbb étkezés után a vércukorszint megemelkedik, erre válaszul pedig a szervezet a hasnyálmiriggyel inzulint termeltet azért, hogy a szénhidrátokat energiaforrásként felhasználhassa. Az inzulin a test bizonyos sejtjeihez kötődve utat nyit a sejtmembránon, segítve ezáltal a sejteknek befogadni a glükózt. A vér cukorkoncentrációjának viszonylag állandó szinten tartásához pedig a glükózt nagy molekulasúlyú glikogén formájában el is tárolja, főként a máj- és az izomsejtekben. Így például szükség esetén a máj 24 óráig fenn tudja tartani a vércukorszintet, amely így normális esetben csak bizonyos határok között változik.
Egy egészséges fiatal férfi napi glükózigénye 160 gramm, ebből 120-ra az agynak van igénye, 20 grammot a vér és a testnedvek tartalmaznak, de sok glükózra van szüksége a vörösvértesteknek, a szem szaruhártyájának, a vese velőállományának, a heréknek, a fehérvérsejteknek és a fehér izomrostoknak is.
Amikor nem hat az inzulin
Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha romlik az inzulin hatása a szervezetben, az izom-, zsír- és májsejtek nem reagálnak megfelelően a hormonra. Miután a vércukorcsökkentéshez egyre több és több inzulin válik szükségessé, idővel a hasnyálmirigy - fokozott termelése ellenére is - képtelen lesz a megnövekedett igényt kielégíteni. Egy ponton feladja a küzdelmet, a glükóz így felhalmozódik a véráramban, a tartósan magas vércukorszintnek pedig olyan komoly következményei lehetnek, mint a vakság, az érelmeszesedés, az infarktus vagy akár az impotencia.
A tápcsatornában a táplálékkal felvett, tartós és túlzott szénhidrátterhelés következtében csökkenő inzulinérzékenység azonban nemcsak inzulinrezisztenciát eredményez, hanem utat nyit a diabétesz kialakulásának is. Ugyanis az inzulin hatásának csökkenésekor, akárcsak a hormon teljes hiányában, a sejtek - az agysejtek kivételével - nem tudják a glükózt a vérből felvenni, így az a vérben marad.
Komoly betegségek előszobája
Lényeges folyamat, hogy a májban újraképződik a szőlőcukor, azaz úgynevezett glükoneogenezis zajlik annak érdekében, hogy a vércukorszint a megfelelő tartományban maradjon. A részleges vagy abszolút inzulinhiány esetén ez a szabályozás felborul. A máj ilyenkor folyamatosan újratermeli a szőlőcukrot, emiatt lehet a cukorbetegeknek a szénhidrátok felvételétől függetlenül magas vércukorszintje. Amennyiben az inzulin egyáltalán nem termelődik, testsúlycsökkenés is felléphet, hiszen ez a hormon végzi a zsírtartalékok felépítését a zsírszövetben.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma kialakulásában is szerepet játszhat, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség és a policisztás ovárium szindróma (PCOS).
