A bőr állományát három fontos réteg alkotja: a hám, az irha és a bőralja. A hámréteg kizárólag csak sejtekből, speciális laphámsejtekből áll, amelyek érési folyamatuk során további öt rétegre tagolódnak.
A felhám és az irharéteg szerepe
A hámsejtek az úgynevezett alaphártyán nyugszanak, s szinte kizárólag csak a membránon keresztül táplálkoznak. A felhám rétege mindössze 0,2 milliméter vastag. Ez a legkülső vékony réteg véd meg bennünket valamennyi környezeti ártalomtól, sérüléstől és vegyi anyagtól. A szaruréteg vastagsága testtájékonként változik: a hajlatokban vékony, a nyomásnak kitett felszíneken, így például a talpakon, vastagabb.
A bőr legjelentősebb része az irharéteg. Egy 60 kg-os felnőtt esetében körülbelül 3-4 kilogramm. Sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és az alapállományból áll. Vastagsága általában 3 milliméter. Az irharéteg fő feladatai: a mechanikai védelem, a szervezet immunrendszerének és só-víz háztartásnak a szabályozása. Benne találhatók a kis erek rendszerei, a szőrtüszők és a faggyúmirigyek is. Ha egy külső sérülés ezt a réteget roncsolja, a sérült sejtek helyén maradandó heg keletkezik.
A bőr aljának fő feladata a hőszigetelés, az energiatermelés szabályozása és a mechanikai behatolások tompítása. Ez a réteg főleg zsírszövetből áll, ennek pusztulása után is hegszövet képződik.
Sebgyógyulás cukorbetegeknél
A bőr szövetének károsodása a kötőszövet pusztulásához vezet, aminek helyén egy általában merev kollagénrosthalmaz képződik. A kialakult heg rugalmas, nincsenek rostok, felszínét igen vékony hámréteg fedi. A bőr járulékos elemei, például a szőrtüszők itt teljesen hiányoznak. A sérülés helyén kezdetben egy kissé érzékeny, lilás-vöröses, feszülő duzzanat látható. A felszaporodó kollagénrostok lassan kiemelkednek a bőr szintjéből, és ilyenkor már a ruha érintésekor is fájdalom jelentkezhet. Arra hajlamos embereken képződhetnek olykor ujjnyi vastagságú, torzító nagy hegek, szaknyelven keloidok.
Cukorbetegek esetében a sebgyógyulási hajlam károsodik, ezért fontos odafigyelni a bőr mindenféle elváltozására, a sebek, sérülések ellátására. A bőrelváltozások jelentkezése esetén különbséget kell tenni a cukorbetegséghez és az inzulinrezisztenciához kapcsolódó, a rossz vérellátás következtében kialakuló, valamint az egyéb bőrproblémák között. Fontos, hogy a cukorbeteg gyakran ellenőrizze a bőrét, és elváltozás észlelése esetén kérje szakember segítségét!
Vannak olyan elváltozások, amelyeknek otthoni kezelésével is megpróbálkozhatunk, fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben 2-3 nap után sem látunk javulást a kezelt területen, haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Milyen elváltozások lehetnek ezek? Észlelhetünk kiütéseket, hólyagokat, pattanásokat, amelyek egészséges emberek bőrén is előfordulhatnak. Egyszerű allergia, de rovarcsípés is okozhatja őket, a lényeg azonban az, hogy tartsuk szemmel ezeket az elváltozásokat. Előfordulhatnak bakteriális vagy gombás bőrfertőzések is, amelyek kapcsolódhatnak például egy begyulladt szőrtüszőhöz. De gyakori elváltozás például a szemen kialakuló árpa is. Ezeknek az elváltozásoknak az esetében is fontos a szakember segítsége.
Van azonban valami, amit megtehetünk, mielőtt orvoshoz fordulunk:
- Tartsuk karban a cukorbetegséget, fontos a diéta betartása!
- Rendszeresen végezzünk testmozgást!
- Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!
- Ápoljuk jól a bőrünket!
- Használjunk bőrfertőtlenítő szert, ha úgy ítéljük meg, hogy szükséges!
A patikákban vény nélkül is kaphatóak oktenidin-dihidroklorid- és fenoxietanol-tartalmú gyógyszerek. Ezek fertőtlenítő oldatként alkalmazhatóak bőrfertőzések ismételt, rövid távú támogató kezelésére. Alkalmazhatóak a sebkezelés támogatására, illetve a sebgyógyulás elősegítésére irányuló ismételt, rövid távú fertőtlenítésre. Alkalmazás során mindig hagyni kell hatni a készítményt legalább 2 percig a kezelt területen, a további eljárások elvégzése előtt.
Forrás: Diabetes Magazin 2016/4
