A bőr tulajdonképpen nem más, mint az a többrétegű szervünk, mely az alatta lévő izmokat, csontokat, vérereket, inakat és belső szerveket védi a sérülésektől, a kórokozóktól és a kiszáradástól. Nemcsak elválaszt minket a külvilágtól, de fontos összekötő kapocsként is működik: a tapintással és hőérzékeléssel folyamatosan közvetíti a változásokat. Az emberi bőr három fő rétegből áll és a vastagsága testtájanként eltérő: a legvékonyabb a szem körüli érzékeny területen, a legvastagabb pedig a talpon (igaz, ez a "vastagság" itt sem éri el a néhány millimétert). Ismerjük meg a bőr rétegeit egy kicsit közelebbről!
A hámréteg (felhám, epidermisz)
A bőr legkülső, vagyis a külvilághoz legközelebb lévő hámrétege vékony, átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll. Folyamatosan regenerálódik, cserélődik. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 mikrométer vékonyságú sejtsor képezi. Ebből az alaprétegből képződnek újra és újra a bőr sejtjei. A legalsó, osztódó és legfiatalabb hámsejtek az úgynevezett alaphártyán helyezkednek el, és ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró vérerek által odaszállított táplálékukat. A hámsejtek az alaphártyánál folyamatosan osztódnak, majd onnan elszakadva az újak folyamatosan a test felszínére nyomják őket. A legfelső rétegben a sejtek teljesen ellaposodnak, elszarusodnak, elhalnak és szépen lassan lekopnak. Ehhez az úthoz nagyjából 28 nap szükséges - ennyi idő alatt a testfelületünk minden sejtje kicserélődik! Kémiai vagy fizikai peelingezéssel, radírozással épp ezeket az elhalt sejteket távolíthatjuk el, ennek köszönhetően tűnik a bőrünk frissnek, simának, puhának.
A hámrétegben fedezhetőek fel a pórusoknak nevezett apró nyílások, amelyeken keresztül a mélyebben fekvő irhából jövő anyagok (faggyú, izzadság, illatanyagok) kikerülnek a bőrfelszínre, de a szőrszálak is ezeken a nyílásokon kerülnek a bőr külső felületére - ezek gyökere is jóval mélyebben található. A pórusok az arcon a legnagyobbak, más területeken rendszerint nem is látszanak. A hámban találhatóak azok a sejtek, a melanociták is, melyek a bőr árnyalatáért felelős festékanyagot, a melanint termelik.
Az irha
A bőr következő rétege az irharéteg, mely rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló kötőszövet. A bőrt ellenállóvá és rugalmassá, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodásra képessé a rostok nagy szakítószilárdságú kollagén és rugalmas elasztin nevű fehérjéje teszi. A felhám mélyebb rétegével érintkező felső felszíne tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat, melyek hullámos lefutású domborulatokat képeznek. A kéz bőrén e domborulatok a hámon keresztül is jól kivehetők, ezek alkotják az ujjlenyomat barázdáit. Az irharéteg fő feladatai: a mechanikai védelem, a szervezet immunrendszerének és a só-vízháztartásnak a szabályozása. Az irhában vannak a bőrt ellátó a szőrtüszők és a faggyúmirigyek, de a táplálékot szállító vérerek is, valamint azok a receptorsejtek, melyek a hőmérséklet és a nyomás változásait, illetve a fájdalmat érzékelik.
A bőralja
A bőr aljának fő feladatai a hőszigetelés, az energiatermelés szabályozása és a mechanikai behatolások tompítása. A bőralja viszonylag nagy kötőszövetes rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig az izomrostok határolják. Ez a réteg főleg zsírszövetekből áll, így a szervezet energiaraktára, ami szükség esetén felhasználható. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először, hízáskor viszont éppen itt növekednek hatalmasra a narancsbőrt okozó zsírsejtek.
A bőr függelékei: köröm, szőr és haj
A köröm , a szőr és a haj egyaránt a bőr meghosszabbításának tekinthetőek. A tenyér és a talp kivételével a bőrünk majdnem teljes felületét (sokszor láthatatlan) szőrzet fedi, melynek feladata a védelem, a hőszigetelés és a hűtés. A haj- és szőrszálak színe is a melanin jelenlététől, mennyiségétől függ. A szőrszál alapanyaga keratin, azaz szaru, gyökere az irharétegbe mélyed. A gyökér alsó részébe futnak be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőr nemcsak nő, hanem a bőr sejtjeihez hasonlóan, folyamatosan cserélődik. A köröm az irharéteg gyűrődéséből, a körömbarázdából nő ki. Alsó felülete az utolsó ujjpercen lévő körömágyra simul. Élő, folyamatosan növekvő része csupán a gyökér, ami enyhén világos félhold alakú területként a köröm tövénél látható.
