A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, leggyakrabban azonban veszélytelen. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a rovarcsípést követő két napon belül a távolabbi bőrfelületen kiütések jelentkeznek, illetve légzési, keringési zavar és hasi panaszok lépnek fel, szakorvoshoz kell fordulni, mert ezek allergiás reakcióra utalnak. Legrosszabb esetben a csípés fél órán belül akár anafilaxiás sokkot is okozhat, ami azonnali sürgősségi ellátást igényel - hívja fel a figyelmet dr. Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika allergológus szakorvosa.
A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki, ami gyerekek esetében még látványosabb lehet. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Például ha valaki darázsba vagy méhbe lép, majd megdagad akár az egész lába, más tünete azonban nincs, akkor is mindössze tüneti kezelést igényel, kivizsgálást azonban nem. Ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használatát, a bőrfelület hűtését, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolását javasolja az allergológus.
Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt.
Az allergiás reakciók a csípést követően később, 48 órán belül is jelentkezhetnek, akkor azonban már nem jelentenek akkora veszélyt. A szakember azt tanácsolja, ilyen esetben is feltétlenül keressenek fel egy rovarméreg allergiások ellátásával foglalkozó allergológus szakorvost, aki kideríti, mi okozta az allergiás reakciót. Rizikóelemzést végez a vérvizsgálatok, bőrpróba és a tünetek alapján, hogy eldöntse, igényli-e a páciens a 3-5 éven keresztül tartó, rovarméreg-alapú immunterápiát. Az allergológus emellett a sürgősségi ellátás lépéseiről is tájékoztatja a beteget, begyakorolja vele, mi a teendő vészhelyzet esetén, illetve ellátja a szükséges gyógyszerekkel.
A méh- és darázscsípés általában csak duzzanatot okoz
Újdonság, hogy Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetem Immunológiai Laboratóriumában alkalmaznak olyan komponens alapú diagnosztikai tesztet, amivel a legprecízebben elkülöníthető, hogy darázs vagy méhallergiáról van-e szó. A molekuláris allergológiai módszerekkel meghatározott vizsgálatra bizonytalan rovarcsípés esetén azért van szükség, mert a megfelelő immunterápia kiválasztásához elengedhetetlen annak ismerete, hogy milyen csípés váltotta ki a túlzott allergiás reakciót. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán rovarméreg allergia-gyanús gyermekeket az ország bármely részéről fogadnak, ha beutalják őket. Nagyszámú méh- és darázsméreg allergiás gyermeket kezelnek itt a kivizsgálást követően immunterápiával, melynek hatására a legtöbb esetben megszűnik a túlérzékenység.
Sajnos olyan teszt egyelőre nem létezik, ami már a csípést megelőzően kimutatná a rovarméreg allergiát, illetve azt, hogy csípés esetén ki milyen tünetet fog produkálni, de nagyjából elmondható, hogy gyerekek 0,4-0,8 százalékát, míg a felnőttek 3 százalékát érinti a méh-, vagy darázsméreg allergia.
Nem allergiás reakció, de szintén orvosi ellátást igényel, ha nyirok- vagy érgyulladás alakul ki, erre pedig a csípés helyétől a törzs felé kiinduló piros csík utal. Ez fertőzésből ered, jóval később jelentkezik, általában akkor, ha a fullánkkal nemcsak a méreg, hanem valamilyen kórokozó baktérium is bekerül a bőr alá. Ha ilyet észlelnek, elég a háziorvost felkeresni, aki antibiotikumos kezelést ír majd elő - emeli ki dr. Mezei Györgyi.
Forrás: Semmelweis Médiasarok
