Javíthatja a súlyos légúti betegségekben szenvedők állapotát a szén-monoxid-terápia - állítják holland tudósok. Más szakértők szerint a módszer veszélyes, és egyáltalán nem ígéretes.
Szén-monoxiddal kezelnék az asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) holland kutatók, kísérleteik ugyanis azt mutatták, hogy a színtelen, szagtalan, ám nagy dózisban mérgező gáz segíthet a tünetek enyhítésében - derül ki a New Scientist című tudományos magazinban publikált cikkükből.
Mi is a COPD? A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Két tünetcsoport, az idült hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) egyidejű megnyilvánulásával járó, gyulladásos kórfolyamat. Az idült hörghurut a légutak hörgőinek beszűkülésével, fokozott váladékképződéssel járó tünetcsoportja, a tüdőtágulás pedig a tüdőhólyagocskák folyamatos összeolvadásával járó pusztulása. Legfőbb tünete az egyre fokozódó és változó intenzitással súlyosbodó nehézlégzés, köhögés, köpetürítés. (forrás: hazipatika.com)
A gröningeni Egyetemi Orvosi Központ munkatársai 18 önkéntesen próbálták ki az új módszert: négy egymást követő napon, két-két órán át szén-monoxidot lélegeztek, kis dózisban. Ezután a kutatók megmérték, mennyi, a tüdőszövet gyulladását jelző sejt található a páciensek szervezetében.
A szakértők azt találták, hogy a sejtek mennyisége a kezelés után visszaesett, sőt, maga a tüdő is ellenállóbb lett a gáz hatásaival szemben.
A hollandok szélesebb körű kísérleteket terveznek, kutatások eredménye után pedig több gyógyszercég is érdeklődik: olyan tablettát akarnak kifejleszteni, amely lassan bocsátja ki a szén-monoxidot, amit így nem kell belélegezni.
Paolo Paredi, a brit Nemzeti Szív- és Tüdőintézet munkatársa szerint a szén-monoxid nem lehet megfelelő a COPD-s betegek kezelésére, nagyon nehéz ugyanis beállítani annak adagolását, alkalmazása emiatt rendkívül veszélyes lehet.
A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely belélegezve a tüdőn keresztül a vérkeringésbe jut. Mivel körülbelül százszor erősebben kötődik a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz, a szervezetben az oxigénmolekulák helyébe lép, így a sejtek oxigénhiányos állapotát okozza.
Szén-monoxid leggyakrabban akkor képződik, ha a tüzelőberendezésekben nem ég el tökéletesen a tüzelőanyag. A mérgezés első tünete a hányinger, az enyhe fejfájás, a hányás és a fáradékonyság. A következő szakaszban izomgörcs, kábultság, ritmuszavar alakul ki. Végül az izomzat ellazul, a légzés pedig megbénul, ami halálhoz vezet.
