A hónaljszagért az ABCC11 nevű gén a felelős. Egészen pontosan ez a gén játszik szerepet egy olyan aminosav verejtékkel való kiválasztásában, amelyet aztán a bőrön élő baktériumok felhasználnak, anyagcseréjük melléktermékeként pedig rossz szagot árasztó vegyületek képződnek – derül ki a Telex Észkombájn rovata legfrissebb cikkéből. Mindez egy 2013 januárjában közölt brit kutatásból ismert, amelybe közel 6500 nőt vontak be. Mint kiderült, alig 117-en hordozták az ABCC11 egy olyan mutációját, amely a hónaljszag hiányával hozható összefüggésbe.
Nem tisztázott, hogy miért, de ez a mutáció Európában ritka, Kelet-Ázsiában viszont kifejezetten gyakori. Olyannyira, hogy például a koreai emberek körében százezerből csupán hatan hordozzák az ABCC11 gént, így a helyi lakosságnak túlnyomórészt alig akad gondja az izzadságszaggal. Mi több, a szervezetükben fellelhető génmutáció hatására a fülzsírjuk is egészen eltérő az átlagostól: nem ragacsos, hanem száraz.
Érdekesség, hogy mint azt megírtuk, a közelmúltban japán kutatók előrukkoltak egy olyan megoldással a hónaljszagra, amely nagyban eltér a ma alkalmazott izzadásgátló eszközöktől. A kutatócsoport egy bakteriofágot, azaz egy baktériumokat fertőzni képes vírust hívott segítségül. Egy, a vírus által előállított vegyület révén szelektíven tudták laboratóriumi körülmények között elpusztítani azokat a baktériumokat, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a hónaljszag kialakulásában.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: