Amikor az ujjaid nedvesek, mindig ugyanabban a mintában gyűrődnek össze – számolt be a New York Állami Egyetem kutatásának eredményéről az IFL Science. Erre a kérdésre korábban senki nem kereste a választ, legalábbis tudományos igényességgel nem. Most azonban, egy kíváncsi diák felvetése nyomán már ezt is kipipálhatjuk a kutatói témák közül.
A ráncosodás a sóval függ össze
Amikor az ujjainkat sokáig éri víz, elkezdenek ráncosodni. Bár joggal gondolhatod, hogy ez azért van, mert az ujjaid vízzel telítődnek, ez nem így van. 1935-ben az orvosoknak feltűnt, hogy az ujjak felé futó idegek sérülésével küzdő betegek ujjai nem ráncosodnak ebben a helyzetben, ami arra utal, hogy a jelenséget az idegrendszerünk irányítja.
„Az olyan funkciók, mint a légzés, a pislogás, a szívverés vagy a pupillák összehúzódása a napon, mind anélkül történnek, hogy tudatosan irányítanunk kellene őket, köszönhetően a vegetatív idegrendszernek. Ez irányítja automatikusan az erek tágulását és összehúzódását is” – magyarázza Guy German, a New York Állami Egyetem docense, a tanulmány vezető szerzője.
Azt eddig is tudtuk, hogy a véredényeknek ez az összehúzódása okozza azt is, hogy a bőr ráncosodik egy hosszabb úszás után. Amikor ugyanis a kezünk és a lábunk néhány percnél hosszabb ideig érintkezik vízzel, a bőrünkben lévő izzadságcsatornák megnyílnak, így a víz beáramlik a bőrszövetbe, ami csökkenti a bőrben lévő só arányát. Az idegrostok üzenetet küldenek az agyadnak az alacsonyabb sószintről, és a vegetatív idegrendszer az erek összehúzódásával reagál.
Node mi a helyzet a mintázatokkal?
Az egyik alkalommal, amikor ezt gyerekeknek előadták, egy diák feltette a kérdést: „a ráncok mindig ugyanúgy alakulnak ki?. Én pedig arra gondoltam, hogy fogalmam sincs” – idézte fel a kutató, ezért úgy döntött: kideríti.
A kutatásban résztvevőket arra kérték, hogy 30 percre merítsék vízbe a kezüket, és ezt 24 órával később megismételték. Amikor megnézték az ujjaikról készült fotókat, azokon a ráncminták mindig ugyanúgy ismétlődtek. Erre pedig az a magyarázat, hogy a vérerek nem változtatják a helyzetüket. Az eredménynek gyakorlati haszna is van: segíthet például a vízben talált holttestek azonosításában.