Szívinfarktus: kik a veszélyeztetettek?

Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra?

Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája beszélt arról, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

Kik a veszélyeztetettek?

A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára fontos, akiknek családjában már előfordult ilyen probléma, illetve akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A kardiológiai szűrésnek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is.

Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán - mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, "rendetlenkedő" szívverés -, vegye komolyan a jeleket és a lehető leghamarabb jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

A szívizomzat mentésére a tünetek fellépését követően az első 6 órán belül újra megnyitott koszorúserek mellett van a legnagyobb esély. Az infarktusról bővebben Betegségek A-Z rovatunkban olvashat!

Főbb rizikófaktorok

Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formulát használnak, de a legelterjedtebb a SCORE-táblázat szerinti és a Framingham-táblázat szerinti rizikóbecslés. A kardiológusok a hétköznapokban az előbbit használják. Ez öt változót vesz figyelembe, amelyek az alábbi felsorolás első öt helyén találhatók. Ezek alapján adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), magyarán infarktust vagy stroke-ot . Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet.

A szívinfarktus kockázata magasabb férfiak esetében
A szívinfarktus kockázata magasabb férfiak esetében

A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

- növekvő életkor,

- magas vérnyomás,

- magas koleszterinszint,

- dohányzás,

- férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),

- cukorbetegség,

- családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,

- már meglévő szív- és érrendszeri betegség,

- hormonális fogamzásgátló szedése,

- túlsúly,

- fizikai inaktivitás.

A genetikát lehet ellensúlyozni

"Az öröklődés szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk sem, de jó, ha tudjuk, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A menopauza után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinek tehát más veszélytető faktorok is jelen vannak az életében, gondosan kell megválasztania a fogamzásgátlás módját, ebben érdemes kardiológus segítségét is kérnie" - mutatott rá dr. Vaskó Péter.

Betegnek és egészségesnek is fontos a segítség

A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a feldolgozott, túl sós élelmiszerek fogyasztása erősen hathat a szívbetegségek kialakulására, ám megfelelő életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen eseménye, akkor rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, tehát rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

A szívbetegeknél az orvosi nyomonkövetés célja, hogy megelőzzék a kórkép romlását és újabb esemény (infarktus, agyvérzés stb.) bekövetkezését, ezt nevezzük másodlagos megelőzésnek. Természetesen ebben az esetben is fontos a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása. Az elsődleges prevenció a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
személyi kedvezmény
Közel 200 ezer forint jár vissza e betegségek után – Íme a lista
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
ízületi fájdalmak
Természetes gyógymód ízületi fájdalomra: ez az olcsó, de tápanyagdús étel enyhíti a panaszokat
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +1 °C

Északkeleten helyenként lassan javulnak a látási viszonyok, eközben nyugat felől továbbra is fátyolfelhőzet érkezik, mely eleinte északon, majd határozottabban délutántól kezd el vastagodni a felhőtakaró. Estig nem valószínű csapadék. A délkeletiről keletire, majd északiasra forduló szél megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!