Szívinfarktus: kik a veszélyeztetettek?

Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra?

Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája beszélt arról, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

Kik a veszélyeztetettek?

A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára fontos, akiknek családjában már előfordult ilyen probléma, illetve akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A kardiológiai szűrésnek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is.

Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán - mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, "rendetlenkedő" szívverés -, vegye komolyan a jeleket és a lehető leghamarabb jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

A szívizomzat mentésére a tünetek fellépését követően az első 6 órán belül újra megnyitott koszorúserek mellett van a legnagyobb esély. Az infarktusról bővebben Betegségek A-Z rovatunkban olvashat!

Főbb rizikófaktorok

Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formulát használnak, de a legelterjedtebb a SCORE-táblázat szerinti és a Framingham-táblázat szerinti rizikóbecslés. A kardiológusok a hétköznapokban az előbbit használják. Ez öt változót vesz figyelembe, amelyek az alábbi felsorolás első öt helyén találhatók. Ezek alapján adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), magyarán infarktust vagy stroke-ot . Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet.

A szívinfarktus kockázata magasabb férfiak esetében
A szívinfarktus kockázata magasabb férfiak esetében

A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

- növekvő életkor,

- magas vérnyomás,

- magas koleszterinszint,

- dohányzás,

- férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),

- cukorbetegség,

- családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,

- már meglévő szív- és érrendszeri betegség,

- hormonális fogamzásgátló szedése,

- túlsúly,

- fizikai inaktivitás.

A genetikát lehet ellensúlyozni

"Az öröklődés szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk sem, de jó, ha tudjuk, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A menopauza után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinek tehát más veszélytető faktorok is jelen vannak az életében, gondosan kell megválasztania a fogamzásgátlás módját, ebben érdemes kardiológus segítségét is kérnie" - mutatott rá dr. Vaskó Péter.

Betegnek és egészségesnek is fontos a segítség

A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a feldolgozott, túl sós élelmiszerek fogyasztása erősen hathat a szívbetegségek kialakulására, ám megfelelő életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen eseménye, akkor rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, tehát rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

A szívbetegeknél az orvosi nyomonkövetés célja, hogy megelőzzék a kórkép romlását és újabb esemény (infarktus, agyvérzés stb.) bekövetkezését, ezt nevezzük másodlagos megelőzésnek. Természetesen ebben az esetben is fontos a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása. Az elsődleges prevenció a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

A-vitamin
A-vitamin-hiány a háttérben: a szemünk, a bőrünk és az immunrendszerünk is jelez
házimunka
Még ma végezd el ezeket a házimunkákat, a babona szerint ugyanis karácsonykor tilos
labor
Alacsony eGFR: mikor kell komolyan venni a laboreredményt?
A töltött káposzta a hasnyálmirigy ellensége - gasztroenterológusok az ünnepi menüről
nem alkoholos zsírmáj
Nem alkoholos, mégis durván pusztítja a májat – Sokan napi szinten isznak belőle
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +2 °C
Minimum: -4 °C

Általában derült vagy gyengén felhős idő valószínű, azonban észak felől kisebb felhőtömbök érkeznek, melyekből néhol hózáporok kialakulhatnak. Az északnyugati szél újból nagy területen megélénkül, megerősödik, de északkeleten és délnyugaton lesznek szélcsendesebb részek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -8 és -2 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős tájakon ennél több fokkal hidegebb lehet. Egy hidegfront érkezése az arra érzékenyeknél fokozhatja a kellemetlen panaszokat.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
A narancsban vagy a gránátalmában van több C-vitamin?

Szerinted melyikben van több C-vitamin: a céklában vagy a kelkáposztában? A narancsban vagy a gránátalmában? A mandarinban vagy a citromban? Teszteld tudásodat!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!