A fejlődés manapság már meglehetősen gyors. Habár az első mesterséges hasnyálmirigy készüléket - bármilyen meglepő - már 1979-ben bemutatták. A Biostator - amelyet akkor inzulin- és glükózellátó berendezésnek hívtak - azonban szekrény méretű volt, és horribilis összegért, 50 ezer dollárért lehetett bérelni egy hónapra. Így érthető, hogy elsősorban kórházakban, például műtétek alatt használták.
Mára viszont kezd formálódni a miniatűr mesterséges hasnyálmirigyek piaca, hiszen egyre több fejlesztés érik be, s lassan olyan megoldások is megjelennek, amelyek használata nem lesz korhoz kötött. A jelenlegi eszközök ugyanis még nem teljesen automatikusak, bizonyos mértékű felhasználói beavatkozást kívánnak, elsősorban biztonsági okokból, s így gyerekek nem használhatják őket.
Tavaly októberben kapta meg a használati engedélyét az első mesterséges hasnyálmirigy az Egyesült Államokban, a Medtronic MiniMed 670G. Az eszköz - angol rövidítéssel (Artificial Pancreas) AP - azután kerülhetett kereskedelmi forgalomba, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) a 123 beteg bevonásával lefolytatott klinikai vizsgálatok alapján biztonságosnak találta. A készülék - amelyet 14 évesnél idősebb 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők használhatnak - automatikusan ellenőrzi a vércukorszintet, és inzulint adagol a szervezetbe szükség esetén. E készülékek nem olcsók egyelőre, 5-8 ezer dollárra becsülik az árukat.
A MiniMed 670G - hasonlóan a legtöbb AP rendszerhez - egy bőr alatti érzékelő segítségével ötpercenként méri a vér glükózszintjét, ez a jeleket elküldi egy számítógépes chipnek, amely feldolgozza az adatokat, és optimalizálja a vércukorszintet azáltal, hogy egy katéteren át egy percen belül inzulint juttat a szervezetbe, ha szükséges. A megoldás jól működik, az eredmények azt mutatták, hogy a rendszer jelentős mértékben csökkentette a betegek vércukorszintjét több mint három hónapos használat mellett, s a legtöbb javulást éppen azoknál tapasztalták, akiknek a vérében legmagasabb volt glükózszint a vizsgálat kezdetén. Súlyos nemkívánatos események - mint a diabéteszes ketoacidózis (DKA) vagy súlyos hipoglikémia (alacsony glükóz szint) - nem jelentkezett a tesztidőszakban.
AP-fejlesztések többfelé is folynak. Az egyik legígéretesebb elképzelés a Google és a Novartis együttműködése alapján születhet meg. Ebben a rendszerben az elképzelések szerint egy intelligens kontaktlencse tölti majd be a szenzor szerepét, amely a jeleket elküldi egy mobil appnak, amely szükség esetén utasítja a befecskendezőpumpát, hogy juttasson inzulint a szervezetbe. Ez már egy olyan rendszer lenne, amely nagyon közel van a hasnyálmirigy funkció automatizálásához. De szakértők szerint az ilyen színvonalú eszközök megjelenésére még éveket kell várni.
A bostoni Beta Bionics is dolgozik egy eszközön, amely karbantartja az inzulin- és a glukagon-szintet , (utóbbi az a hormon, amely emeli a vércukorszintet). A folyamatos glükóz monitorozás adataiból az algoritmus eldönti, hogy melyik hormont adja, és mennyit. Az inzulin és a glukagon együtt lehetővé teszi a vércukorszint szigorú ellenőrzését. A cég azt reméli, hogy az ezen alapuló technológiájuk klinikai vizsgálatai az idei év közepén. Illetve egy csak inzulint használó változat már 2018-ban megkaphatja a forgalmazáshoz szükséges engedélyeket.
A University of Virginián kifejlesztett InControl AP tesztelése is gőzerővel folyik több amerikai és európai kórházban , illetve egyetemi klinikán. Ennek az a különlegessége, hogy nem kell hozzá drága célkomputer, hanem a szoftver algoritmusa egy okostelefon is elfut, amely egy szabványos inzulinpumpával kommunikál, s a beültetett glükózszenzortól származó adatok alapján segít belül tartani az értékeket az egyes betegek számára beállított vércukorszint-tartományban. A rendszer figyeli és ellenőrzi a beteg vérének glükózszintjét, hogy elhárítsa az éjszakai hipoglikémia, és gondoskodjon a kitűzött reggeli glükózszintről. Az alkalmazás több változót is figyelembe vesz, például az étkezést, a fizikai aktivitást, alvást, és a stresszt.
Ami talán a legkülönösebb a fejlesztések között, az az Open APS kezdeményezés . Ez egy nyílt rendszer, ami azt jelenti, hogy a szoftverfejlesztéshez hasonlóan a rendszerhez csatlakozó fejlesztők megoszthatják az eredményeiket. Az alapeszközök és algoritmusok rendelkezésre állnak bárki számára, amelyből kialakíthatják a saját eszközeiket. Azaz otthoni barkácsolással akár, ha valaki eléggé ért a műszaki dolgokhoz, és megfelelő ismeretei vannak az 1 típusú diabéteszről. A kezdeményezés célja, hogy minél gyorsabban juttassák a betegeket olyan eszközökhöz, ami segít nekik közel teljes értékű életet élni, s ne kelljen a diabéteszes rosszullétektől rettegniük. E rendszernek természetesen nincs FDA engedélye , hiszen gyártója és forgalmazója sincs. De a kezdeményezők és résztvevők úgy vélik, hogy ami a szoftveriparban jól működött, az itt is jól szolgálhat, s például emberéleteket menthet.
