Mi okozhat vashiányt?

A vashiány még ma is népbetegségnek számít, a fejlett országokban az emberek 60-80 százalékát érinti legalább egyszer élete során. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen okok állhatnak a hátterében, de arról is szót ejtünk, hogyan kezelhető a vashiány, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.

Vashiányról akkor beszélhetünk, amikor a szervezetben abnormálisan alacsony a vas szintje. A vas esszenciális, azaz létfontosságú elem, és mivel a szervezet nem tudja előállítani, így kívülről kell bevinni. Ezt legegyszerűbben a táplálkozás útján tudjuk megtenni, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ételek vastartalmát nagyon eltérő módon hasznosítja szervezetünk. Kiváló vasforrások például a vörös húsok, a halak, a tojássárgája, de sok található ebből a fontos nyomelemből a hüvelyesekben, a zöld leveles zöldségekben, a szójában, illetve egyes magvakban, diófélékben is.

Az átlagos felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító fehérjemolekulájához, a hemoglobinhoz kötve. A vas feladatai közé tartozik egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállítása, a hemoglobin és a mioglobin szintézise (a mioglobin is egy fehérje, amely az izomsejtekben található meg), ezenkívül az enzimek működésére is hatással van.

Milyen tüneteket okozhat az egyes vitaminok hiánya? A vitaminhiány tünetei függenek attól, hogy milyen vitaminból, vitaminokból van kevesebb a szükségesnél. A teljesség érdekében vegyük sorra mindet.

Az enyhe vashiány jellemzően nem okoz tüneteket, az idő előrehaladtával azonban olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a fertőzésekre való fogékonyság, a fáradékonyság, az energiaszegénység, a hajhullás, a légszomj, a sápadt bőr, a nyelési nehézség vagy a puha, törékeny körmök. Sőt, meglepő lehet, de sok vashiányos ember érez erős vágyat furcsa dolgok (jég, föld vagy keményítő) fogyasztása iránt. Amennyiben hosszú távon elégtelen a szervezet vasellátottsága, vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ilyenkor a vörösvértestek száma és mérete lecsökken, mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, és így a sejtek sem jutnak elegendő oxigénhez. A vérszegény állapot a fentebb felsorolt vashiányos tünetekhez hasonló panaszokat okoz, ám ezek már jóval súlyosabbak. Ha sokáig diagnosztizálatlan, és emiatt kezeletlen marad, a vashiányos vérszegénység komoly szövődményekkel járhat. Előfordulhatnak szívproblémák, várandósoknál megnő a koraszülés esélye, illetve a baba a normálisnál kisebb súllyal jöhet a világra, csecsemőknél és gyerekeknél pedig a növekedésre, fejlődésre hat negatívan.

A vashiány lehetséges okai

A vashiánynak számos oka lehet. Leginkább a nők veszélyeztetettek, de valójában mindkét nem képviselőinél és gyerekeknél is kialakulhat, ha a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelő a vas felszívódása, esetleg megnő a szervezet vasigénye, vagy a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be.

Nőknél amenstruációmiatt gyakoribb a vashiány, amenzeszugyanis jelentős vérveszteséggel jár, ezzel pedig értelemszerűen vas is távozik a szervezetből. Azok a legveszélyeztetettebbek, akik kifejezetten erősen véreznek ilyenkor.

Természetesen bármely egyéb, tartós vérvesztés (orrvérzés, aranyér, nagyobb műtét stb.) kapcsán mindkét nem érintett lehet. Különféle betegségek - így például gyulladásos bélbetegségek (IBD), krónikus szívelégtelenség, krónikus veseelégtelenség, gluténérzékenység - is okozhatnak vashiányt. Ezek a mindkét nemnél előforduló krónikus betegségek vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járnak, éppen ezért mellettük vagy miattuk gyakran alakulhat ki vashiány.

A gyulladásos bélbetegségek is okozhatnak vashiányt.
A gyulladásos bélbetegségek is okozhatnak vashiányt. Fotó: Getty Images

A megnövekedett vasigény szintén állhat a vashiány mögött. Bizonyos életszakaszokban - terhesség során, kisgyermekeknél és serdülőkorban - több vasra van szüksége a szervezetnek a növekedéshez, fejlődéshez, de tartós és erőteljes fizikai megterhelés miatt, például sportolóknál is megnövekszik a vasigény. Amennyiben nem vesszük figyelembe a szervezet megemelkedett szükségletét, és nem pótoljuk a vasat, vashiány léphet fel.

Sok esetben a vashiány oka az étrendünkben keresendő. A vaspótlás a kiegyensúlyozott étkezéssel természetes úton megtörténik - ezzel együtt kiemelendő, hogy bár a vas az állati és növényi eredetű táplálékban is megtalálható, azt a szervezetünk a húsokból jobban képes hasznosítani. Aki tehát valamilyen speciális étrendet tart, függetlenül attól, hogy önszántából (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt teszi, fokozottan veszélyeztetett a vashiány kialakulására. Végül, de nem utolsósorban a túl gyakori véradás is vezethet vashiányhoz, ha kimeríti a vaskészleteket.

A legjobb taktika a megelőzés

Ahhoz, hogy a vashiányt meg lehessen szüntetni, mindenekelőtt ki kell deríteni, mi idézi elő. Legtöbbször olyan probléma áll a háttérben, amit odafigyeléssel, bizonyos életmódbeli tényezők megváltoztatásával, vastartalmú étrend-kiegészítők vagy vaspótló gyógyszer szedésével - a számunkra legmegfelelőbb készítmény kiválasztásához célszerű szakember segítségét kérni - orvosolni lehet. Amennyiben valamilyen betegség, kóros állapot áll a háttérben, úgy annak orvosi kezelése szükséges, ami mellett természetesen ugyanúgy meg kell kezdeni a vaspótlást is. Súlyos vashiány esetén vastartalmú gyógyszerek szedése válhat indokolttá, sőt előfordulhat az is, hogy valakinél a vasat intravénásan kell pótolni, amennyiben gyorsan kell feltölteni a vasraktárakat, vagy ha szájon át szedve nem megfelelő a vasfelszívódás.

Mint minden más kóros állapot esetében, úgy a vashiánynál is fontos megjegyezni, hogy a megelőzés a legjobb taktika. Amennyiben tudjuk, hogy valamilyen ok miatt magasabb nálunk a vashiány rizikója, akkor időszakosan vagy akár folyamatosan gondoskodjunk a többletbevitelről. Ügyeljünk a megfelelő C-vitamin-bevitelre is, ez ugyanis segíti a vas felszívódását. Célszerű időnként ellenőriztetni bizonyos labortértékeket, például a szérumvas, a transzferrin (vasszállító fehérje) telítettségét és a ferritin, azaz a "raktárkészlet" szintjét, mert így nyomon követhető a vaspótlás hatékonysága, illetve az is kiderülhet, nem visszük-e túlzásba a vasbevitelt. Ezen értékek időnkénti kontrollja egyébként azoknak is ajánlott, akik a vashiány szempontjából nem feltétlenül tartoznak kockázati csoportba.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30, +36 °C
Minimum: +14, +20 °C

A többórás napsütést időnként gomolyfelhők zavarják, legfelejebb délen lehet elvétve egy-egy zivatar. Mérsékelt szél mellett 31, 36 fokos maximumhőmérsékletekere számíthatunk. Vasárnap sem érkezik front, fokozódik a kánikula. A migrén mellett a keringési panaszok is gyakoriak lehetnek, egyre többen tapasztalhatnak alvászavarokat is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. A déli órákat javasolt árnyékos, hűvös heéyen tölteni. Az érzett hőmérséklet még a mért értkeknél is magasabb lesz. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)