A máj a legnagyobb belső szervünk, amelyben kis mennyiségű zsír egészséges állapotban is megtalálható. Problémát jelent azonban, ha a zsír tömegaránya meghaladja a szerv össztömegének 5 százalékát. A májsejteken belül nagy mennyiségben képződő zsírcseppek ugyanis gyulladást és hegesedést, végeredményben májzsugort és májelégtelenséget okozhatnak. A máj elzsírosodása, avagy a zsírmáj nagy kockázatot hordoz tehát magában, különösen annak tükrében, hogy korai fázisban ritkán vált ki számottevő tüneteket.
Mi okozza a zsírmájat?
Mint az a Clevelandi Klinika összefoglalójában olvasható, a zsírmáj a kiváltó okok szerint több nagyobb típusra osztható. Először is említést érdemel az alkohol mint kockázati tényező. A túlzott alkoholfogyasztás közismerten májkárosító hatású, a zsírmáj kialakulása pedig lényegében az alkoholos májbetegség első fázisa.
Ugyancsak kiválthatnak hasonló panaszokat különböző érrendszeri és anyagcserezavarok, avagy kardiometabolikus tényezők. E körbe tartozik az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és zsíranyagcsere-zavarok egyaránt. Napjainkra világszerte a nem alkoholos zsírmáj vált a leggyakoribb májbetegséggé, amely Magyarországon is egyre többeket érint. Annál is inkább, hiszen itthon a felnőttek több mint kétharmada túlsúllyal vagy elhízással, mintegy fele magas vérnyomással küzd, a cukorbetegek számát pedig egymillió körülire becsülik. A felsorolt rizikófaktorok ráadásul túlzott alkoholfogyasztással társulva még jelentősebb veszélyt jelentenek a zsírmáj szempontjából.
Fontos hangsúlyozni, hogy a máj elzsírosodása nem minden esetben okoz súlyos egészségügyi problémákat, illetve gátolja a szerv normál működését. Ha azonban mégis, annak első lépcsője rendszerint a máj gyulladása, avagy a szteatohepatitisz. A gyulladás okozta szövetkárosodás hegképződéshez vezet, ezt nevezzük májfibrózisnak. Ahogy aztán egyre több hegszövet veszi át az egészséges májsejtek helyét, a fibrózisból májzsugor, avagy cirrózis jöhet létre. Ez utóbbi pedig potenciálisan életveszélyes állapotokat idézhet elő, így májelégtelenséget vagy májrákot.
Így kezelhető a zsírmáj
Mivel a zsírmáj jellemzően nem okoz tüneteket korai stádiumban, a problémát is általában egyéb célból végzett ellenőrző és szűrővizsgálatok során fedezik fel. A kezelés a kiváltó tényezők kontrollálásán alapul, megelőzendő a máj további elzsírosodását és annak szövődményeit. Specifikus gyógyszer nem létezik e célra, mindazonáltal az érintettek életmódja nagy súllyal esik latba. Éppen ezért zsírmáj esetén feltétlenül kerülni kell az alkoholt akkor is, ha eredendően nem a túlzott italozás eredményeként lépett fel a probléma.
Szintén elengedhetetlen a testsúly normalizálása, a súlyfelesleg leadása. Ebben kulcsszerep jut a rendszeres testmozgásnak és a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, illetve szükség esetén gyógyszeresen is támogatható a fogyás elindítása. Ugyancsak az orvosi előírások szerinti gyógyszerszedés segíthet rendezni cukorbetegség esetén a vércukor-, magas vérnyomás esetén a vérnyomás-, vérzsíreltérések esetén a koleszterin- és trigliceridértékeket, összességében a zsírmáj súlyosbodásának kockázatát is csökkentve. Végezetül javasolt oltást felvenni a vírusos májgyulladás, azaz a hepatitis A és hepatitis B ellen, mivel ezek fokozott veszélyt jelentenek a májbetegekre.
Májunk egészen elképesztő regenerációs képességgel rendelkezik, ennél fogva a megfelelő életmódbeli változtatások és kezelések révén akár enyhe hegesedés esetén is visszafordítható lehet a zsírmáj. Az állapotra érdemes úgy tekinteni, mint testünk figyelmeztető jelzésére, hogy hosszú távon komoly veszélyekkel kell szembenéznünk, ha nem cselekszünk időben.
