A gyulladás a védekezőmechanizmusok bekapcsolódása. Részeként több kisebb alrendszer lép működésbe a szervezetben, például sejtpusztító, a sejteket a helyszínre toborzó, a célt kijelölő, végrehajtó és ellenanyagok kezdenek megjelenni, de egyidejűleg gyulladáscsökkentő termékek is megjelennek. Általában az immunrendszer valamilyen okból létrejött aktivizálódása váltja ki – foglalta össze dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.
Az eredeti meghatározása szerint ezek a tünetek figyelmeztethetnek gyulladásra: pír, melegség, fájdalom és funkciócsökkenés. Összességében az alábbiak esetén érdemes krónikus gyulladásra gyanakodni:
- megmagyarázhatatlan kimerültség, erős fáradtságérzet;
- hőemelkedés;
- izomfájdalom, -gyengeség és -merevség;
- fejfájás;
- hányinger, emésztési zavarok;
- álmatlanság;
- akaratlan fogyás.
Akut gyulladás esetén, ha a kiváltó ok például egy bakteriális fertőzés, intenzívebb panaszok jelentkezhetnek:
- magas láz, hidegrázás;
- szapora pulzus;
- verejtékezés;
- nehézlégzés;
- szédülés.
Hogyan lehet kimutatni a gyulladást?
A gyulladás során a C-reaktív protein (CRP) szintje megemelkedik a vérben, ezt ki lehet a laboratóriumi vizsgálatokkal mutatni. Fertőzés esetén a CRP értéke pár óra leforgása alatt akár tízszeresére, százszorosára is emelkedhet. Ez az érték a gyógyulás ütemével együtt fokozatosan le is csökken. Krónikus betegségek esetén azonban tartósan magas maradhat.
Az emelkedett CRP-értéknek több oka lehet, például fertőzés, autoimmun betegségek (például rheumatoid arthritisz) vagy daganatos elváltozás. A CRP-szint emelkedése csupán arra utal, hogy a szervezetben valahol gyulladás jött létre. A gyulladás helyéről azonban semmit nem árul el. A laboreredmény tehát önmagában nem, csak a többi vizsgálati lelettel és a beteg panaszaival összevetve ad iránymutatást a diagnózishoz – hangsúlyozta dr. Kádár János.
A gyulladás sem mindig rossz
A szakember kifejtette, ha a laborvizsgálat gyulladást mutat a szervezetben, akkor meg kell keresni a kiváltó okát, majd ennek megfelelően kezelni. Ha a gyulladás a gyógyulást segíti, akkor nem szabad gyógyszerekkel mindenáron elnyomni, ha viszont olyan mértékű, hogy önmagában is veszélyezteti a betegeket, akkor gyulladáscsökkentőkkel lehet mérsékelni. Autoimmun betegségek esetén például kifejezetten hasznos a gyulladás enyhítése. Ilyenkor az immunrendszer működését elnyomó készítmények szedésére is szükség lehet.
