Javít a mozgás a szívinfarktuson átesők állapotán

A heveny infarktus miatt kórházba kerülő beteget a múlt század első felében még hathetes szigorú ágynyugalomra ítélték. Nem volt szabad mozognia sem, mert az akkori elképzelés szerint a koszorúér-elzáródás következtében károsodott szívizomzat csak teljes fizikai nyugalom esetén gyógyulhatott. A betegek a hosszas ágyfogság után szinte újra tanultak járni. Nagy változást jelentett, amikor 1952-ben az infarktus után egy hónap múltán a doktorok napi öt perc sétát engedélyeztek. Mark Haykowsky és munkatársai most áttekintették az angol nyelvű szakirodalmat, hogy milyen módon alakult ki a szívinfarktust követő mozgatás, a rehabilitáció.

SzívinfarktusAz Egyesült Államokban és a kanadai gyógyintézetekben sokáig csak egy hónappal az infarktus után kezdték el a betegek mozgatását, és a szervezett, fizikai rehabilitáció legfeljebb három hónapig tartott. Az összevont adatok azonban egyértelműen igazolták, hogy infarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a szívrohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást, viszont a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott.

A szívbetegek ellátása területén a világ élvonalába tartozó hazai kardiológiai gyakorlat az adatok szerint már évtizedek óta a korszerű kezelést és a tengerentúlinál sokkal szervezettebb rehabilitációt alkalmazza. A betegek általában jó fizikai állapotban és legtöbbször rövid idő elteltével hazatérhetnek.

Animáció: HáziPatika.com