Vérrögök több módon keletkezhetnek, függően attól, hogy az artériában vagy a vénában alakulnak-e ki. Előbbi esetben a fő ok a vérlemezkék összecsapódása, amelyet rendszerint érszűkület vagy valamilyen, az ér belső, endothel részén meglévő zavar vált ki. Ez elsősorban az érelmeszesedés (atherosclerosis) miatt kialakuló plakkok miatt következik be. Amennyiben az ér keresztmetszete szűkké válik, úgy a vér keringési sebessége megnő, ami sérülésekhez vezethet az érben. A gyors áramlás miatt a vérlemezkék összecsapódnak, de a plakkok is beszakadhatnak, és a trombinképződés miatt akár 10 másodperc alatt életveszélyes vérrögökké alakulhatnak.
A vénában kialakult trombózis keletkezése más. Normális esetben a véralvadás és a vérzékenység egyensúlyban van, és hogy sérülés esetén valaki el ne vérezzen, beindul a véralvadási kaszkád, amelynek során a különböző enzimek és faktorok egymás után, vízesésszerűen aktiválják egymást. A folyamat vége, hogy az oldható fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakul, majd a sérülés helyén egyfajta dugó képződik. Vannak azonban olyan állapotok, amikor a folyamat zavart szenved, így a véralvadás fokozottá válik. Ilyen esetben mélyvénás trombózis jöhet létre, amelynek életveszélyes szövődménye a tüdőembólia .
Nem mindegy, mire szedjük a véralvadásgátlót
Az antikoagulánsok a trombózis-profilaxis fő pillérei. A véralvadásgátlók különböző utakon fejtik ki hatásukat, így nem mindegy, hogy ki melyiket szedi. Vannak, amelyek a vérlemezkék összecsapódását gátolják, de léteznek olyanok is, amelyek a véralvadásban szereplő faktorok működését. Ezeknek szintén több alcsoportját különböztetjük meg:
- Kumarinok: a kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben. Ez az anyag ugyanis szerepet játszik a trombin és más alvadási fehérjék aktív formáinak képzésében egy úgynevezett gamma-karboxiláció révén.
- Heparin típusú készítmények: a szervezet természetes véralvadásgátló molekulája, az antitrombin III segítségével hatnak. A véralvadásban szereplő összes enzim közül számos aktivitását indirekt módon gátolják, köztük az Xa faktorét és a trombinét.
- NOAC/DOAC: új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlók, amelyek a véralvadásban szerepelő enzimek, faktorok közül közvetlenül gátolják a trombin, illetve az Xa faktor összes enzimatikus hatását.
Szakorvos döntése, hogy pontosan melyik véralvadásgátlót kell alkalmaznia a betegnek. Természetesen minden készítmény magában hordozza a vérzéses szövődmények rizikóját, ám kutatások szerint az új típusú szerek esetében ez valamivel kisebb, mint a régebbi gyógyszereknél. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ha a beteg nem várt mellékhatást tapasztal, akkor mindenképp jelezze kezelőorvosának. Ilyen esetekben áttérés lehet javasolt más készítményre.
Az alábbi esetekben érdemes más készítményre áttérni:
- mellékhatások
- ingadozó INR
- allergia
- terhesség
- műtét
- étel- vagy gyógyszerkölcsönhatás lehetősége
