Ha az emberi szervezet működéséhez szükséges összes elemet elvennénk, a vízhiány lenne a második, amely végezne velünk - ennél gyorsabban csupán az oxigén megvonása okozhat halált.
Testünk több mint kétharmadát víz alkotja, melynek pótlása rövidtávon is létfontosságú. Folyadék nélkül alig néhány napig bírjuk, az élelmet viszont egy hónapig is nélkülözni tudja a szervezet, hogyha szükséges.
A táplálékot sokszor önként, tudatos megfontolásból vonja meg magától az ember. Nem ritka például, hogy valaki vallási indíttatásból hosszabb ideig nem eszik, bizonyos böjtök egy hónapnál is tovább tarthatnak. A keresztény kultúrkörben húsvétot előzi meg a leghosszabb, negyven napos megtisztulási folyamat - persze a Nagyböjt ideje alatt sem kellett teljesen megválni az élelemtől, a kenyér és a víz mellett már a 11. századtól fogyaszthattak tojást és tejtermékeket a hívők. Legtöbbször politikai okokból hirdetnek éhségsztrájkot is, amely több mint egy hónapig elhúzódhat, az emberi test ennyi időt el tud még viselni élelem nélkül.
15 százalékos folyadékvesztés már halálos mennyiség
Az evés és ivás hosszabb megszakításakor a szervezetünk takarékos üzemmódra áll át. Ilyenkor a hétköznapi működésünk fenntartásához szükséges tartalékokat kezdi felélni a testünk, az izmaink 40-45 százalékát például víz alkotja, melyet kritikus esetben hasznosíthat. Megfelelő ivóvízellátás mellett az ember sokáig képes életben maradni extrém körülmények között is. Ennek tudható be, hogy napok, vagy akár hetek múlva is kerülhetnek elő élve emberek egy földrengés miatt összedőlt épület romjai alól.
Testünk több mint kétharmadát víz alkotja, melyet rendszeresen pótolnunk kell
A tartós folyadékmegvonás azonban gyorsan leépíti a szervezetet. Ha az ember saját testsúlyának két százalékát elveszíti folyadékban, rosszullét és fáradékonyság léphet fel. Öt százalékot meghaladva szédülést és fejfájást tapasztalhat, izmai erőtlenné válnak és görcsölni kezdenek, ítélőképességünk romlik. Amennyiben viszont a saját testsúlya 15 százalékának megfelelő folyadékmennyiséget veszít, már nagy valószínűséggel az orvosok sem tudnak segíteni rajta, belehal a kiszáradásba.
"Egyéntől, illetve a körülményektől is függ, hogy valaki milyen sokáig képes életben maradni ivóvíz és élelmiszer nélkül" - nyilatkozta az RTL Klub műsorának Kovács Andrea táplálkozási szakértő. Mint mondta, a böjt számos jótékony hatást fejthet ki a szervezetre, nem véletlenül jelöl ki önmegtartóztató napokat minden nagyobb világvallás. Ilyenkor időt kap a szervezet, hogy a felhalmozódott salakanyagokat kiürítse, tehermentesítődik a testünk, az emésztésre szánt energia pedig felszabadul, hogy a regenerációját segítse elő. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a böjt szabályait szigorúan betartsuk, a hosszúra nyújtott, vagy a kelleténél sanyargatóbb önmegtartóztatás könnyen kritikus helyzetet teremthet a szervezetben - hangsúlyozta a táplálkozási szakértő.
Az élelmiszer tartós megvonásának veszélyt jelző tüneteit a köznyelvben böjtkrízisnek is nevezik, amely nagyjából megegyezik a folyadékvesztéskor tapasztaltakkal: fejfájás, levertség és fáradtságérzet tapasztalható. Fontos ezeket a jeleket komolyan venni, hogy a határainkat feszegetve ne sodorjuk komoly veszélybe önmagunkat.
