Az embernek átlagosan 5 liter (egészen pontosan 80 ml/kg) vére van, ami a testtömeg 8 százalékát teszi ki. A vérképzés a csontvelőben folyik, de fehérvérsejt (limfocita) képződik még a lépben, a nyirokcsomókban, sőt a bélfalban is. Kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban a vasnak, méghozzá a hemoglobin molekulák részeként, és a szervezet teljes vaskészletének mintegy kétharmada is ebben a fehérjében található, amely az oxigén szállításáért felelős. Ha nem juttatunk szervezetünkbe elegendő mennyiségű vasat, akkor a vashiány következtében vérszegénység alakulhat ki.
Kiket érint?
Vashiány szempontjából rizikócsoportba tartoznak a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú.
A vashiányos vérszegénység 80 százalékban a női nemet érinti. A fogamzóképes korban lévő nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, ennek kb. 10 százaléka szívódik fel. Férfiaknak és a változó koron túl lévő nőknek 10-12 mg elegendő.
Előzzük meg!
A vérszegénység megelőzésben nagy szerepet kap a helyesen összeállított étrend, mely megfelelő mennyiségben és arányban tartalmaz minden olyan makro- és mikrotápanyagot, melyre az emberi szervezetnek szüksége van. Hosszú ideig tartó egyoldalú táplálkozás, drasztikus fogyókúrák, vegetáriánus és vegán étrend esetén gyakrabban alakulhat ki ez a betegség, leggyakrabban vashiány, illetve a folát vagy a B12-vitamin hiánya következtében.
Mindent a vasról és a vashiányról
Vashoz táplálékainkon keresztül juthatunk, ám a növényi és állati eredetű élelmiszerekből eltérően szívódik fel. A növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, mert a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg. Utóbbinak körülbelül 15 százaléka szívódik fel, míg a növényeknél körülbelül 3-5 százalék ez az arány. A nem-hem vas felszívódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével vagy C-vitamin-tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk.
A vas felszívódását különböző anyagok segíthetik, illetve gátolhatják, ezekre a táplálkozás során is érdemes jobban odafigyelni. A felszívódást gátolja például a túlzott rostbevitel, egyes fehérjék (tehéntejfehérje, albumin, szójafehérje), a fitátok (gabonafélékben, diókban, hüvelyesekben, korpában), a polifenolok és az ásványi anyagok (réz, cink, mangán, foszfor, kalcium), illetve a foszfátok és az oxalátok fogyasztása. Felszívódását elősegíti a folsav, az állati fehérjék (húsok, húskészítmények), az aszkorbinsav, azaz a C-vitamin bevitele.
Amire figyelni érdemes
- Az étkezés során vigyünk be C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben megtalálható (narancs, citrom, lime, grépfrút), de nagyon magas a paprika C-vitamin-tartalma is.
- Ne fogyasszunk nagyobb mennyiségű kávét!
- Kerüljük a túlzott rostbevitelt, illetve a nagy fitáttartalmú nyersanyagok felhasználását.
- Ha lehet, ne vásároljunk olyan élelmiszert, amiben E 385-ös tartósítószer (EDTA) van.
- Mivel a máj raktározza a vasat, ezért az ebből készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére heti egy alkalomnál többször nem ajánlatos fogyasztani.
Ha vérszegénység a diagnózis...
Az anémia általános tünetei a szövetek oxigénellátásának elégtelenségéből származnak, így ha fáradtnak érezzük magunkat, gyakran fáj a fejünk, heves szívdobogásra leszünk figyelmesek, zúg a fülünk, esetleg gyakran szédülünk és sápadtak vagyunk, mindenképpen keressük fel orvosunkat! Ha a szakemberek diagnosztizálták a betegséget, a teljes értékű, sőt vasban dús táplálkozás mellett a gyógyszeres kiegészítés is elkerülhetetlen.
Forrás: MDOSZ - Táplálkozási Akadémia Hírlevél
