A daganatos betegségben szenvedők, s főként a kezelés alatt álló betegek nagy része fáradékonyságot, erőtlenséget, bágyadtságot tapasztal. A kemoterápia, sugárkezelés, csontvelő-átültetés és immunterápia idején és utána a betegek csaknem 90 százaléka érzi a gyengeséget és rossz közérzetet, ami elkedvetleníti, csökkenti munkaképességét, tetterejét. Ráadásul ez az állapot hosszú hónapokig megmarad a kezelés befejezése után is, és nem lehet egyszerűen kipihenni. A sok alvás sem segít a testi, lelki és szellemi téren egyaránt érezhető fáradtságon.
Vajon mi tesz ennyire reménytelenül fáradttá?
Kétségtelen, hogy sok oka lehet, mégis az egyik legjelentősebb tényező a betegség és kezelés nyomán kialakuló vérszegénység (anémia). Anémiás állapotban a vérben az oxigén szállítását végző vörösvértestek száma csökken. Az orvosi diagnózis akkor beszél anémiáról, ha az oxigén megkötéséért és szállításáért felelős hemoglobin összmennyisége 12 g/dl alá csökken. Ekkor a szervezetben oxigénhiány lép föl. Márpedig elegendő oxigén nélkül nem történhet meg a tápanyagok energianyerést szolgáló oxidációja. Olyan ez, mintha az erőműben nem tudnánk elégetni a szenet vagy a kőolajat.
Három alapvető ok
A vérszegénység lényegében háromféleképpen alakulhat ki.
- Az egyik közvetlen ok, ha a csontvelőben kevesebb vörösvértest képződik (aplasztikus anémia). Ilyenkor a csontvelő nem képes rendesen ellátni vérképző feladatát; nem, vagy alig termel vérsejteket. Ekkor a vörösvértesteken túl a vérben más sejtes elemek száma, a fehérvérsejtek és vérlemezkék koncentrációja is erősen csökken.
- Történhet az is, hogy a létrejövő vörösvértestek idő előtt, a normális négy hónapnál gyorsabban pusztulnak el (hemolítikus anémia).
- A vörösvértestek száma megfogyatkozhat rövid idő alatt bekövetkező, jelentős mennyiségű vérvesztés következtében is.
Vérképzés
A vérképzés, azon belül a vörösvérsejtek gyártása rendkívül összetett folyamat. A csontvelőben a vérképzés folyamata során a vörösvértestek (eritrociták) a vér többi sejtes alkotórészével együtt egy őssejt, az eritroblaszt osztódásával és az osztódott sejtek továbbalakulásával jönnek létre. A vérképzéshez szükséges többek között egy a vesében termelődő hormon, az eritropoetin (röviden: EPO), vitaminok (B12-vitamin, folsav), valamint a sejtek felépítéséhez szükséges építőelemek, amelyeket a megevett tápanyagok és nyomelemek szolgáltatnak. Magának a hemoglobin-molekulának a felépüléséhez vasra van szükség.
Bármely feltétel vagy összetevő hiánya - például az elégtelen táplálkozás vagy felszívódási zavar következtében - fennakadásokat okozhat a vérképzésben, és vörösvértest-hiányt idézhet elő. Ilyen hiányanémia az úgynevezett vészes vérszegénység; amit a vízoldékony vitaminok közé tartozó B12-vitamin csökkent felszívódása idéz elő. Ilyenkor a normálisnál nagyobb, de kevesebb hemoglobint szállító fehérjét tartalmazó vörösvértestek képződnek a csontvelőben. Folsav hiányában pedig a vörösvértestek a normálisnál nagyobbak lesznek, de kevesebb hemoglobint tartalmaznak, és rövidebb ideig élnek.
A vörösvértestek gyors pusztulását is sok minden okozhatja, ez lehet genetikai hiba vagy a sejthártya sérülése.
Hogyan okozhat a daganat vérszegénységet?
Az onkológiai eredetű vérszegénység ugyanezen vérképzési zavarok valamelyikének feleltethető meg. A daganat közvetlenül is okozhat vérszegénységet: A vesét érintő daganatok az ott termelődő eritropoetin hormon hiányán keresztül okoznak vérképzési zavart. A daganat a felszívódás zavarán keresztül vitamin- vagy vashiányt okozva lesz a vérképzés ellenlábasa. A daganat vérveszteséget is előidézhet, ha például a gyomorban vagy a bélrendszerben vérzékeny daganat található.
A daganatos betegség másodlagosan, a kezelés mellékhatásaként is eredményezhet vérszegénységet. A kemoterápiás szerek sejtmérgek, a test valamennyi sejtjének osztódását gátolják, nem csak a tumorsejtekét. Az anémia aplasztikus formáját idézik elő. A vérképzés sejtjeire hatva kevesebb vörösvérsejt képződését engedik. A kemoterápiás kezelésben részesülő betegek több mint 50 százalékánál alakul ki vérszegénység. A daganat eltávolítását célzó műtét is járhat nagy vérveszteséggel, ami miatt a lábadozás ideje alatt a beteg lassabban kap újból erőre.
Intő jelek
A vezető tünet daganatos betegeknél a már említett fáradtság. A vérszegénység további jelei, ha az ember a szokottnál többet alszik, gyakran elbóbiskol, fulladni kezd a legkisebb megterhelésre is. A sápadtság és a normálisan egyébként élénkpiros nyálkahártyák sápadtsága ugyancsak intő jel lehet. Ha a fáradtság okán vérszegénységre gyanakszunk, érdemes megnézni a fogínyt, a szemhéj belső felszínét borító kötőhártyát és a körömágyak bőrét, nem haloványak-e. A szédülés, fejfájás, fülzúgás sem ritka. A szemek karikásak, beesettek. Idővel csökken a vesék kiválasztó működésének hatékonysága, megváltoznak a bélmozgások, menstruációs zavarok és a nemi vágy csökkenése, impotencia jelentkezhet. A tünetek a hemoglobin mennyiségének csökkenésével egyre súlyosbodnak.
Vizsgálatok
A vérszegénységet vérvétellel és annak laboratóriumi vizsgálatával könnyen tetten lehet érni. Ráadásul az egyes adatokból (vörösvértestszám, a vörösvértestek hemoglobin koncentrációja, a sejtes elemek és vér folyékony alkotórészének, a vérsavónak az aránya (hematokrit), valamint a vörösvértestek átlagos térfogata, a vér vastartalma, a vérképzés ütemét jellemző fiatal vörösvértestek százalékos előfordulási aránya, mely a vérképzés ütemét jellemzi) mindjárt az ok is kikövetkeztethető. Daganatos betegeknél csontvelővizsgálatot is szoktak végezni.
Kezelni a kezelés hatását
Függetlenül attól, hogy a vérszegénység a betegség folyománya vagy a kezelés mellékhatása, egyformán kezelni kell, mert enélkül a krónikus oxigénhiány életveszélyes állapotot, szívritmuszavarokat, szívizom-elhalást idézhet elő. A kezeléshez először is a pontos ok tisztázása szükséges.
A hiányanémiák kezelése nyilván a hiányzó tápanyag pótlásával történik. Vashiány esetén vaspótló szereket kap a beteg, esetleg folsavval kiegészítve. A B12-vitamin hiányát injekciós vitaminkészítménnyel kezelik.
Elsősorban a vérveszteség következtében fellépő vérszegénység kezelésére alkalmazzák a vérátömlesztést, így egyszerre nagy mennyiségű, oxigén szállítására alkalmas vörösvértestet juttatnak be. Hatása azonban a vörösvértestek pusztulásával hamar csökkenni kezd, többszöri transzfúzió pedig különböző immunrendszeri reakciók veszélyét rejti magában.
Az eritropoetin hormon termelődését elsősorban a vese szöveteinek oxigénhiánya (hipoxiája) serkenti. Így amikor vérszegénységben eleve kevesebb oxigén jut a szövetekhez - így a vese szövetéhez is -, az negatív visszacsatoláson keresztül a vesét fokozott hormontermelésre készteti. Daganatos betegségeknél azonban a szöveti oxigénhiány esetén rendszerint nem mutatható ki az eritropoetin-termelés növekedése. Egyrészt a daganat szövetroncsolása miatt az eritropoetin-képzés véglegesen csökkenhet, másrészt a kemoterápia fokozottan pusztítja a vérképző sejteket. Ezért ilyenkor fontos az eritropoetin pótlása kívülről. Ezzel csökkenthető vagy kiküszöbölhető a nagyobb kockázatú vértranszfúzió alkalmazása, valamint nagymértékben javítható a rákos betegek életminősége. Ha a csontvelői vérképzés nem megfelelő, ritkán megfelelő donortól származó csontvelő-átültetés, illetve a károsodott vörösvérsejteket a keringésből kiszűrő lép eltávolítása is szóba jöhet.
Vérképző ételek
A megfelelő táplálkozás és diéta életmentő lehet. A diagnózis alapján kérni kell diétás tanácsot, hogy az elfogyasztott táplálékban minden rendelkezésére álljon a vérképzéshez! Magas vastartalmú és nyers, vitaminban gazdag ételeket kell fogyasztani. A C-vitamin segíti a vas felszívódását.
A dohányzás mindenképpen káros, az alkoholos italok és fekete tea fogyasztása a vérszegények esetében különösen ellenjavallt, mert csökkentik a vas és a folsav felszívódását. Csekély vörösbort szoktak ugyan ajánlani vérszegénység ellen, ezt meg kell beszélni a kezelőorvossal.
Végül néhány jó tanács az érintetteknek: Spóroljon az erejével, és pihenjen minél többet! Kérjen segítséget, és koncentráljon a fontos tennivalókra, a többi ráér gyógyulás után! Ha lehet, a házimunkát ülve végezze! Kivételesen lehet egy kicsit kényelmes.
