Reggel semmi bajod, de estére hasfájással, puffadással küzdesz? Ez lehet a baj

A kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek – magyarázta dr. Pászthory Erzsébet belgyógyász-gasztroenterológus, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica szakembere. Mint mondta, a problémát viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A szindróma jellegzetes tünetei küzé tartozik a puffadás, az alhasi fájdalom, a hasfeszülés, a fokozott gázképződés, valamint a hasmenés vagy székrekedés. Ritkábban sürgető székletürítési késztetés, hányinger és hányás is jelentkezhet. Jellemző továbbá, hogy ezek a panaszok csak nap végére alakulnak ki és erősödnek fel.

„Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban megtisztul ezektől a baktériumoktól. A többi közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, mondván »ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat«. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével” – hangsúlyozta Pászthory doktornő.

Laktulózkilégzési teszttel igazolható a SIBO

A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló az irritábilis bél szindrómától (IBS). Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat. „A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulózkilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogénkilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció” – részletezte a vizsgálat menetét a szakértő.

A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti

„A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől. Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stresszhatások, az étrend és az életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre” – 

Ha diagnosztizálható a kontaminált vékonybél szindróma, az esetek többségében antibiotikumos kezelésre van szükség. Ennek az a célja, hogy a vékonybélbe került, ott ártalmas baktériumokat elpusztítsa. Ez a kezelés általában már jelentősen visszaszorítja, de akár teljesen meg is szüntetheti a tüneteket. A nagyon célzott antibiotikumkúra után javasolhatók a megfelelő pre- és probiotikumok, bizonyos táplálék-kiegészítők, illetve egy néhány hónapig tartó diéta, amelynek alapja leginkább a FODMAP-étrendre épül.

A FODMAP-szegény étrend a bakteriális fermentáció által lebomló rövid láncú szénhidrátok fogyasztásának minimalizálása révén bizonyítottan csökkenti a gáz-képződést, a fájdalmakat és a székelési panaszokat. Azonban nagyon szigorú megszorítást jelent, hiszen bevezetésekor a tejtermékek, a búza, a bab, a lencse, valamint bizonyos zöldségek és gyümölcsök korlátozása vagy teljes kiiktatása szükséges. Ezért csak korlátozott ideig, legfeljebb egy hónapig tartható, ezt követően pedig az étrend fokozatos bővítésére van szükség. Érdemes tudni, hogy a rostbevitel drasztikus csökkentése súlyosbíthatja a székrekedéses panaszokat, ezért bizonyos ételfélék –például lenmag, barna rizs, quinoa, diófélék vagy bogyós gyümölcsök – fogyasztása még a FODMAP-szegény étrend esetén is javasolt. Nagyon fontos továbbá, hogy ezt az étrendet csak képzett dietetikus szakember irányításával, és kizárólag orvosi javaslatra ajánlott követni!

Pászthory doktornő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kezelési stratégia kialakításához nélkülözhetetlen a páciens testi-lelki-szellemi állapotának feltérképezése, és szinte minden esetben érdemes hatékony stresszkezelő módszereket is keresni. Súlyos lelki problémák esetén pszichológus vagy pszichiáter bevonására is szükség lehet.