A sápadtságot például sokszor azonosítják a vérszegénységgel, ami alapvetően jó elképzelés, ugyanakkor nem feltétlenül csak az arc vagy a test színének megváltozásában kell keresni a jeleket. Sokkal árulkodóbb ennél a tenyér, az alsó szemhéj belső fele vagy a nyelv szokatlanul világos, fakó árnyalata.
Szívritmuszavarok kapcsán sem gondolnak sokan elsőre vérszegénységre, pedig ha a vörösvérsejtekben nincs elég hemoglobin, akkor nem szállítanak megfelelő mennyiségű oxigént sem. Ilyenkor pedig a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy mindenhová elég oxigén jusson a szervezetben, és ez az, amitől a szívritmusunk is szabálytalan lehet. Az ilyenkor jelentkező szokatlan fáradtságot is az okozza, hogy megfelelő mennyiségű oxigén nélkül az egész szervezetünknek keményebben kell dolgoznia, hogy elég energiája legyen a mindennapi tevékenységekhez.
A szánk és a körmünk is árulkodhat
Ha úgy érezzük, hogy nem fog az agyunk és nagyon nehezünkre esik koncentrálni, akkor ez is jelezhet vérszegénységet, hiszen ilyenkor az agynak sem jut annyi oxigén, amennyire szüksége lenne. Ezért aztán lassabban gondolkozunk, nehezebben összpontosítunk, és egyes feladatok megoldása sokkal több időbe telhet a szokásosnál.
A körmök elvékonyodása, töredezetté válása is gyakran jelzi a vérszegénységet, bár ezzel nem mindenki van tisztában. Pedig a körmöknek is szükségük van oxigénre, hogy erősek és egészségesek maradjanak. Szánk is elárulhatja, ha vérszegények vagyunk: ilyenkor sokan tapasztalják, hogy szájzuguk kireped, kisebesedik.
Orvosi feljegyzések igazolják, hogy a vérszegény embereknél előfordulhat, hogy egészen különös dolgokat kívánnak meg. Van, aki a jeget, de vannak ennél sokkal furcsább dolgok is, mert olyan is akad, aki földet vagy krétát szeretne enni. Minél több tünetet tapasztalunk magunkon egyszerre, annál nagyobb az esély rá, hogy vérszegénységben szenvedünk. Ilyenkor menjünk orvoshoz, hogy szakember határozhassa meg, mennyire súlyos az esetünk, illetve hogy mi a legmegfelelőbb kezelési módszer!
Forrás: brightside.me
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: