Egy régi mondás szerint "Fejet hidegen, lábat melegen, beleket nyitva - ez a hosszú élet titka". Vannak azonban, akiknek az emésztőrendszeri gázok már olyan mértékű problémát okoznak, amelyen saját elszántságukból - még ha a beleiket nyitva is tartanák - nem képesek úrrá lenni, s orvos segítségét kérik.
Csakhogy a puffadást az orvosok úgynevezett aspecifikus tünetnek tartják, azaz nem köthető egyértelműen egyetlen betegséghez sem, így ki kell deríteni az okokat, s azok bizony elég sokfélék lehetnek. Ami biztos, hogy ez egy igen gyakori emésztőrendszeri probléma, s leginkább emésztési zavar áll a hátterében, amelyet sok tényező befolyásolhat, beleértve az életmódot, a nemet és a kort is.
A gáz képződésére többnyire a vastagbélben kerül sok, amikor a vékonybélben emészthetetlen szénhidrátok erjedni kezdenek a baktériumok tevékenysége következtében. Sajátos ellentmondás, hogy a fokozott gázképződést éppen az egészséges, magas rosttartalmú ételek váltják ki leginkább. (Gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, rostot tartalmazó étrend-kiegészítők, de a szénsavas italok, például az üdítő, szóda, sőt a sör a legveszélyesebb puffasztók.) A rostoknak számos egészségi előnyük van, beleértve, hogy üzemképesen tartják az emésztőrendszert és szabályozzák a vércukor és a koleszterin szintet. De a sok rost gázképződéshez is vezethet.
A gázképződésnek egyéb okai is lehetnek, így az étkezéssel, ivással, rágózás közben, szívószálon át lenyelt sok levegő stb. De felesleges gáz termelését eredményezhetik komolyabb krónikus problémák, a diverticulitis vagy gyulladásos bélbetegség, mint például fekélyes colitis, vagy Crohn-betegség. A felesleges gáz és puffadás a vékonybélben elszaporodó baktériumok jele is lehet, ami többek között cukorbetegségre utalhat.
Élelmiszer-intolerancia is szóba jöhet. Ha a gáztermelődés és puffadás tejtermékek fogyasztása után fordul elő, akkor lehet, hogy a szervezet nem képes lebontani a tejcukrot (laktóz). Egyéb élelmiszer-intoleranciák - különösen a gluténérzékenység (lisztérzékenység - cöliákia) - is vezethetnek túlzott gáztermelődéshez. De a mesterséges adalékanyagok is kiválthatják a gázos tüneteket, a mesterséges édesítőszerekre (szorbit, mannit és xilit) különösen sokan érzékenyek.
Milyen vizsgálatra készüljön, akinek haspuffadása van?
Milyen kérdéseket érdemes tisztázni az orvosnál?
▪ Mik a legvalószínűbb okai a tüneteknek?
▪ Milyen vizsgálatokra van szükség?
▪ Vannak olyan házi gyógymódok, amelyek segíthetnek a tünetek megszüntetésében, a jobb közérzet kialakításában?
▪ Muszáj korlátozni vagy mellőzni bizonyos ételek vagy italok fogyasztását?
▪ Vannak olyan egyéb életmódbeli változtatások, amelyek segíthetnek megelőzni a gázos puffadás miatti kellemetlenséget, fájdalmat?
Mire lehet kíváncsi az orvos?
▪ Mióta észleli a páciens a puffadás miatti kellemetlenséget, fájdalmat?
▪ A fájdalom megszűnik magától, esetleg böfögnie kell, vagy kieresztenie a gázt?
▪ Hányszor szellent naponta?
▪ Vannak bizonyos ételek, amelyek kiváltják a tüneteit?
▪ Rákapott valamilyen új élelmiszerre vagy italra mostanában?
▪ Volt már irritábilis bél szindróma vagy más bélrendszeri megbetegedések felderítését célzó vizsgálaton?
▪ Szed bármilyen antibiotikumot vagy más gyógyszert?
▪ Émelyeg vagy hány a puffadásos fájdalmak miatt?
▪ Lefogyott-e szándékán kívül?
▪ Iszik-e szódavizet vagy más szénsavas italokat?
▪ Szokott-e rágózzon, cukorkát szopogatni vagy szívószállal inni?
Az étkezési és ivási napló, és a gáz kieresztésének napi száma, és minden egyéb tünet feljegyzése hasznos lehet. Ez segítheti az orvost, hogy meghatározza, van-e összefüggés a puffadás, a fájdalom és az étrend között.
A vizsgálatok során átnézik a kórtörténetet, felülvizsgálják a táplálkozási szokásokat, fizikális vizsgálatot végeznek, amelynek során a kezelőorvos ellenőrizheti a has állapotát, s megállapíthatja a gáz jelenlétét. Attól függően, hogy más tüneteket talál-e, az orvosa javasolhat további vizsgálatokat, amelyek kizárhatják a súlyosabb betegségeket vagy állapotot, például a részleges bélelzáródást.
Forrás: Mayo Klinika
