Maga az aranyér egy olyan csomó, amely a végbél és a végbélnyílás falában elhelyezkedő, a végbél záródásáért részben felelős vénák tágulatából alakul ki. Ezek a csomók elhelyezkedhetnek a végbél záróizmától számítva kívül és belül egyaránt, ennek alapján beszélhetünk külső vagy belső aranyérről. A probléma kialakulásának hátterében számos tényező meghúzódhat, kezdve az öröklött adottságoktól egészen az olyan életmódbeli faktorokig , mint a székletürítés közbeni erőlködés, a rostszegény táplálkozás vagy a kellő fizikai aktivitás hiánya. Gyakori az aranyérbetegség várandós nőknél, de például a túlsúly és az elhízás is növeli a kockázatot.
Felnőttkorban átlagosan négy emberből háromnál jelentkezik valamilyen végbélpanasz, beleértve az aranyér mellett a végbélrepedést és -gyulladást is. Dacára azonban e kórképek elterjedtségének , sokan szégyellnek vagy félnek beszélni a tüneteikről, emiatt orvosi segítséget sem kérnek. Pedig szaktudásuk révén a proktológusok gyorsan és hatékonyan képesek gyógyítani az aranyerességet. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a régóta fennálló panaszok mögött megbújva akár végbélrák is kialakulhat, már csak ezért is érdemes tehát szakemberhez fordulni, amennyiben panaszaink rendszeresen visszatérnek, illetve az otthon megkezdett kezelésre sem javulnak.
Tünetek, amelyek bajt jeleznek
Az aranyér olykor még előrehaladott stádiumban is tünetmentes, leszámítva a végbélnyílás elé ideiglenesen vagy akár tartósan kitüremkedő csomókat, míg máskor egy kezdeti, egyes stádiumú aranyér is okozhat viszketést, égő érzést , váladékozást, esetleg vérzést. A fájdalom megjelenése rendszerint gyulladásos folyamatokra utal, nem ritkán más betegség fennállására, ugyanakkor ez az egyik legjellemzőbb tünete az aranyér legsúlyosabb szövődményének, az úgynevezett aranyeres krízisnek is.
Ilyenkor a belső vénás csomók nagy nyomás hatására kizáródnak a végbél záróizomzatán kívülre, a záróizom pedig összezáródva meggátolja a vénás vér visszaáramlását. Mindezt erős, heveny fájdalom kíséri, amitől a beteg ülni vagy akár állni sem tud, valamint a vér pangása, illetve az így kialakuló trombózis az ér elhalásához, azon keresztül pedig magas láz és általános gyengeség, elesettség fellépéséhez, sőt, szepszishez vezethet.
Az aranyeres krízis mindenképpen szakorvosi kezelést igénylő állapot. Az esetek egy részében konzervatív eszközökkel, azaz gyógyszerekkel, kenőcsökkel és ülőfürdővel is elérhető a kívánt javulás. Előfordulhat azonban, hogy azonnali sebészeti beavatkozással el kell távolítani a begyulladt aranyeret.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: