Aranyérbetegségnek azt nevezzük, ha a végbél nyálkahártyája alatti vénák meggyengülnek, kórosan megduzzadnak. A problémára általában székelés vagy ülés közben tapasztalható fájdalom vagy kitapintható csomó utal, amelyet kísérhet vérzés, váladékozás, végbélviszketés, nyálkás széklet vagy székrekedés is. Mivel ezek a tünetek nem kizárólag az aranyérre jellemzőek, ezért a pontos diagnózis érdekében javasolt orvosi kivizsgálást kérni. Az aranyérbetegséget fontos már az enyhébb stádiumban kezelni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az állapotromlást. Ennek fő alappillére az életmódváltás, a megfelelő tisztálkodás, ápolás, kezelés, a napi rendszeres mozgás, illetve kiemelt szerepe van a céltudatos táplálkozásnak is.
Székrekedés elkerülése
Aranyérbetegség esetén kulcsfontosságú a megfelelő állagú és rendszeres időközönként jelentkező széklet elérése. A székrekedés elkerülése érdekében kerülni kell a székletfogó hatású ételek nagy mennyiségben való fogyasztását. Ide sorolható például az alma, a banán, a rizs, a burgonya és az étcsokoládé is. Szintén lassíthatják az emésztést a finomított, feldolgozott szénhidrátok, például a fehér kenyér, a finomlisztből készült péksütemények, cukrászsütemények és tészták, valamint a cukrozott, feldolgozott gabonapelyhek, és a különböző - sós és édes - nassolnivalók. Ezek helyett válasszuk inkább a teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményeket, olajos magvakat, zabpelyhet, zab- vagy búzakorpát, amelyek nem csak magas rosttartalmuknál fogva segítik a megfelelő széklet kialakulását, hanem cinktartalmuk hozzájárulhat az aranyér állapotának javulásához is.
Mértékletesen a tejtermékkel és a húsokkal
Mivel a nagy mennyiségű fehérje kedvezőtlen hatással van a belek savképző képességére, ezért a tejtermékeket és a húsokat érdemes mértékletesen fogyasztani. Ez alól kivételt jelentenek az emésztést segítő hatású savanyított tejtermékek. A hidrogénezett növényi zsiradékokat mellőzzük, mivel nagyban hozzájárulhatnak a gyulladások fenntartásához; a zsíros, fűszeres, hagymás, sós ételek fogyasztásával pedig azért kell csínján bánni, mivel ezek irritálják a bélfalat és a vénák duzzanatát okozhatják. Szintén ilyen hatást válthat ki az alkohol - különösen a tömény szeszesitalok - és koffein tartalmú italok is, amelyek extrém módon ingerlik a belekben és a gyomorban található nyálkahártyát.
Mivel az üdítőitalok többsége erőteljesen cukrozott, ráadásul mesterséges adalékanyagokban is bővelkednek, fogyasztásuk tovább fokozhatja az aranyér állapotromlását. Kedvező hatással vannak azonban az aranyérre a sok rostot tartalmazó, nem túl zsíros, nem túl fehérjedús és fűszeres ételek, a sovány húsok, halak és a legtöbb zöldség és gyümölcs. A citrusfélék például kifejezetten javasoltak, mivel magas C-vitamin tartalmuknál fogva segítenek az állapot javulásában. Az érvfalak erősítését célirányosan is támogathatjuk citrusos növényi eredetű, bioflavonoidok családjába tartozó, diozmin tartalmú gyógyszerekkel is: rugalmassá teszik a vénákat, megkönnyítik a vér áramlását, valamint csökkentik a gyulladást.
Ápolás és védelem
Az étkezések mellett fontos a napi rendszeres testmozgás, valamint az aranyér ápolása is. Az olyan gyógynövények, mint a kamilla, a varázsmogyoró levél, illetve a körömvirág praktikusan alkalmazhatóak nem csak ülőfürdőként, hanem kivonatok, kenőcsök vagy kúpok formájában is. A fájdalmas szövődmények elkerülése érdekében alkalmazhatunk olyan speciális - szintén vény nélkül kapható - végbélkúpokat, illetve kenőcsöket, amelyek elölt E-coli baktérium kultúrát tartalmaznak. Ezek a készítmények képesek olyan immunválaszt kiváltani a szervezetből, amelyek fokozzák a sebgyógyulást, valamint a szövetek természetes védekezőképességét. A szukralfát hatóanyagú bőr- és nyálkahártyavédőszereket pedig azért érdemes használni, mivel ezek a felülethez tapadva képesek mechanikai védelmet nyújtani az irritált bőr és nyálkahártya számára.
