A végbél nyálkahártyája alatti vénás fonatnak fontos szerepe van a széklettartásban és ürítésben. Aranyér-betegség akkor alakul ki, amikor az ebből létrejövő vénatágulatok - az aranyeres csomók - megvastagodnak, viszketnek és fájdalmasan begyulladnak, esetenként véralvadék képződik bennük. Ennek különböző típusai - belső- és külső aranyér - és stádiumai vannak. Minél előrehaladottabb az aranyér, annál fájdalmasabb tüneteket okoz. Míg az első stádiumú aranyeres csomó sokáig észrevétlen maradhat, és tünetekkel sem feltétlenül jár, a következő stádiumban már előfordul, hogy az erőlködéssel járó székletürítéskor a csomók kitüremkednek a végbélnyílás elé. Súlyosabb esetben a kieső csomó nem húzódik vissza magától, sőt, kézzel sem lehet visszahelyezni: ilyenkor csak a műtéti beavatkozás jelenthet tartós megoldást. Ahhoz, hogy az aranyér-betegséget ne kezeljük tabuként, és ne féljünk proktológushoz fordulni, ha felismerjük a tüneteit, fontos, hogy tisztában legyünk a betegséget övező tévhitekkel.
Csak az idős emberekre jellemző?
Az egyik általános tévhit, hogy az aranyér csak az idős embereket érinti, a fiatalokra nem jellemző. Proktológusok szerint az életkor előrehaladtával - tíz évente körülbelül tíz százalékkal - nő az esély az aranyér-betegség kialakulására, mivel a végbél nyálkahártyája alatti érköteget rögzítő kötőszövet természetes módon egyre lazább lesz, és egyre jobban megnyúlik. Tény, hogy az 50 év felettiek közel fele küzd aranyeres panaszokkal. Ezek kialakulásában viszont elsősorban nem az életkor, hanem a hajlamosító tényezők és az életmódbeli sajátosságok, például a mozgásszegény életmód, a rostszegény táplálkozás, vagy az elhízás játszanak szerepet. A gyakori székrekedés következtében megnőhet a vécén eltöltött idő, állandósulhat a székelés közbeni erőlködés, ami idővel aranyér kialakulásához vezethet. A fenti vélekedéssel ellentétben viszont már kisgyerekkorban előfordulhat (például a szorongó, bilire nehezen szoktatható gyerekeknél), a húszas, harmincas éveikben járó fiataloknál pedig már egyáltalán nem számít ritka betegségnek.
Az aranyér mindig vérzik?
Noha valóban előfordulhat, hogy vércsík jelenik meg a székletben, vagy a vécépapíron, az aranyér-betegség nem minden esetben jár vérzéssel. Csak akkor, ha a székelést kísérő túlzott erőlködés következtében megsérül a végbél nyálkahártyája. Ilyen esetben rövid ideig tartó vérzés léphet fel, ami - ha nem túl gyakran fordul elő - magától elmúlik. A folyamatosan gyulladt állapotban lévő aranyeres csomónál viszont már az első stádiumban - amikor a belső aranyér még nem jár fájdalommal - jelentkezhet visszatérő vérzés. Ez a betegség előrehaladtával egyre gyakrabban lehet a székletürítés velejárója. Fontos tudni, hogy az aranyér kísérőtünete az élénkpiros vérzés. Amennyiben a székletben vagy az alsóneműn alvadt vért észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz, mert ez más betegségre utalhat: polipra vagy akár végbélrákra.
A sok üléstől lesz aranyerünk?
Az ülőmunkával járó minimális testmozgás és merev testtartás kedvezhet az aranyeres panaszok kialakulásának, de nem mindenkinél, és nem minden esetben. Vagyis közvetlenül nem a sok ülés okozza ezeket. Szakemberek szerint ha valaki hajlamos az aranyér-betegségre, akkor az ülő életmód további hajlamosító tényező lehet. Ilyenkor ugyanis a kismedencei izmok megkeményednek, ami szorulást és erőlködéssel járó székletürítést okozhat. A belek is renyhébbek lesznek, amire még egy lapáttal rátehet a rostszegény és szénhidrátdús táplálkozás, a kevés folyadékbevitel és a mozgásszegény életmód. Az aranyeres panaszok kialakulásában egyébként számos egyéb tényező is szerepet játszhat: például a genetikai hajlam, egy kemény fizikai megterheléssel járó munka, esetleg haspréssel járó sport, a várandósság, vagy a szülés.
Csak helyi érzéstelenítéssel végzik?
Sokan azért ódzkodnak az aranyeres panaszaik kivizsgálását - ezzel együtt a végbélrák kizárását - célzó műszeres végbéltükrözéstől, mert amellett, hogy kínosnak érzik, attól is tartanak, hogy komoly fájdalommal jár. Erről azonban az esetek többségében nincs szó, mivel a végbélben nem találhatók érzőidegek. A páciensek többsége legfeljebb múló kellemetlenségről számol be, ami részben a behatolásos vizsgálathoz szükséges térdelő-könyöklő póznak köszönhető. A végbéltükrözés mindössze néhány percig tart, és nem igényel különösebb előkészítést, sőt, helyi érzéstelenítést sem. Ez alól csak a súlyos esetek jelentenek kivételt, amikor már annyira gyulladt az aranyér, vagy a páciens végbélrepedéssel, esetleg gennyes végbéltályoggal küzd, hogy bármilyen fizikai behatás fájdalmat okoz. Ilyenkor a beavatkozást altatásban végzik, az első székeléskor pedig számítani lehet rá, hogy enyhe vérzés jelentkezik.
Az aranyér-betegség tünetei házi praktikákkal enyhíthetők?
Mint számos más betegség esetében, az aranyér kapcsán is felmerül a házi módszerekkel történő kezelés. Ám ezekkel legtöbbször csak ártunk magunknak, ezért a szakemberek óva intenek a kísérletezéstől. Aranyeres panaszokra például nem ajánlott a forró ülőfürdő, mert a meleg víz hatására emelkedik a vérnyomás, megduzzadnak az aranyerek és felerősödnek a panaszok. Ugyancsak kerülendő a kamillás vagy körömvirágos fürdő, mert ezek allergiás reakciót: komoly végbél körüli bőrirritációt válthatnak ki az arra érzékenyeknél. Ha az aranyeres panaszok enyhék, érdemes első körben a gyógyszertárban kapható nem vényköteles készítmények - krémek és kúpok - közül választani, súlyosabb panaszok esetén pedig proktológushoz fordulni.
