Bélrendszerünkben különböző mikroorganizmusok milliárdjai élnek, amelyeket összefoglalóan bélflórának, hétköznapi kifejezéssel bélbaktériumoknak nevezünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a bélflóra alapvető szereppel bír szervezetünk egészséges működésében. Tagjai szimbiózisban élnek a gazdatesttel, azaz az emberrel, és ez a kapcsolat kölcsönösen előnyös mindkét oldal számára. A bélbaktériumok biztonságos élőhelyhez és állandó tápanyagellátáshoz jutnak általunk, miközben egyaránt fontos szerepet játszanak az emésztésben, továbbá az immunrendszer, az idegrendszer és hormonháztartásunk helyes működésében.
A bélflóra-károsodás tünetei
A bélflóra baktériumok, gombák, vírusok és paraziták fajainak ezreit foglalja magában. Ahhoz pedig, hogy hasznos funkciót tudjon betölteni, elengedhetetlen, hogy e közösség tagjai egymáshoz viszonyítva megfelelő arányban és összetételben legyenek jelen a bélrendszerben. Ha viszont valamilyen okból lecsökken a hasznos baktériumok száma, vagy éppen a potenciálisan kórokozó baktériumok szaporodnak el, esetleg általában véve csökken a bélflóra diverzitása, sokszínűsége, akkor felborul ez a harmonikus egyensúly. Ezt az állapotot nevezzük diszbiózisnak, amely mind rövid, mind hosszú távon jelentős kockázatokat hordoz magában.
Miből tudható, ha romlik a bélflóra egészsége? A Houstoni Metodista kórház összefoglalója szerint az alábbi tünetek figyelmeztethetnek diszbiózisra, amennyiben tartósan vagy vissza-visszatérően jelentkeznek.
- puffadás, bélgázosság
- székrekedés
- hasmenés
- gyomorégés
- alhasi fájdalom
Fontos hangsúlyozni, hogy szerteágazó szerepe okán a bélflóra diszbiózisa nem csupán emésztőrendszeri panaszokkal, hanem általában véve számos különféle betegséggel kapcsolatba hozható. Egyes baktériumok például anyagcsere-melléktermékeik révén fokozhatják az érelmeszesedés kockázatát, míg mások bélrendszeri fertőzést válthatnak ki, vagy a vékonybélben megtelepedve kontaminált vékonybél szindrómát (SIBO) okozhatnak. A bélbaktériumok szintén összefügghetnek – a teljesség igénye nélkül – például a gyulladásos bélbetegségekkel (IBD), az irritábilis bél szindrómával (IBS), cukorbetegséggel, allergiákkal, asztmával, elhízással, daganatos betegségekkel, hangulati zavarokkal, szklerózis multiplexszel és reumatoid artritisszel.
Hogyan javítható a bélflóra egészsége?
Tartósan fennálló panaszokkal mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni, ezzel együtt életmódunk nagyban meghatározza bélflóránk egészségét. Magyarán sok esetben már azzal is enyhíthetjük a fellépő emésztőrendszeri tüneteket és kockázatokat, ha odafigyelünk étkezésünkre, illetve megfelelő tápanyagokkal látjuk el bélbaktériumainkat. E téren különösen hangsúlyos szerepe van a pre- és probiotikus élelmiszereknek. Előbbiek között a magas rosttartalmú, jellemzően tehát növényi eredetű ételeket lehet említeni. Az étkezési rostok ugyanis számunkra emészthetetlen tápanyagok, a bélflóra hasznos baktériumai számára viszont értékes tápanyagforrások. A hivatalos hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér felnőttek számára naponta legalább 5 adag zöldség és gyümölcs, valamint legalább 3 adag gabonaféle fogyasztását irányozza elő.
A prebiotikumok mellett szintén hasznos segítséget nyújthatnak a probiotikumok. Ezek lényegében hasznos mikroorganizmusok, amelyek a belekben megtelepedve a bélflóra értékes részévé válnak. Probiotikumokat – ahogy prebiotikumokat – étrend-kiegészítőkkel is be lehet juttatni a tápcsatornába, ugyanakkor számos élelmiszerünkben is megtalálhatók. Itt elsősorban a fermentált, erjesztett ételek szerepét kell kiemelni, legyen szó akár savanyúságokról, akár olyan tejtermékekről, mint a joghurt és a kefir. Mindezeken felül akad néhány élelmiszer, amellyel érdemes nagyon mértékletesnek lenni, mert gyakori fogyasztásuk károsíthatja a bélflóra harmóniáját. Ilyenek például az ultrafeldolgozott ételek, a magas hozzáadottcukor-tartalmú ételek, valamint általában véve a szeszesitalok és az alkohol.
