Filléres trükkök, amelyek kínos panaszoktól védenek – Néhány hétköznapi apróság is nagyon fontos lehet

Az aranyérbetegség ma is tabutéma, pedig többeket érint, mint azt sokan gondolnánk. Jó hír viszont, hogy kialakulása sok esetben megelőzhető, valamint az enyhébb panaszok is hatékonyan kezelhetők megfelelő életmódbeli változtatásokkal.

Az aranyér a végbél és a végbélnyílás körüli vénák kitágulása, amelyet a fokozott nyomás, így a krónikus székrekedés, az elhízás, a várandósság vagy az ülő életmód is előidézhet. A problémát rendszerint az okozza, hogy a vénás visszaáramlás akadályozottá válik, a kitágult erek begyulladnak, amiből fájdalmas csomók alakulnak ki. Bár az aranyér kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, a legtöbb kockázati tényező életmódbeli eredetű, így tudatos odafigyeléssel sokat tehetünk ellene.

egy nő limonádét tölt csatos üvegekbe
A megfelelő folyadékpótlás kulcsfontosságú az aranyeres panaszok megelőzéséhez. Fotó: Getty Images

Az aranyér megelőzésének alapja: a széklet rendezése

Az aranyér egyik leggyakoribb kiváltó oka a kemény széklet és az erőlködés. Ennek elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő rostbevitel és a bőséges folyadékfogyasztás. Felnőttek számára napi 25–35 gramm rostot ajánlott bevinni, lehetőleg természetes forrásokból – teljes kiőrlésű gabonákból, hüvelyesekből, zöldségekből és gyümölcsökből. A rostok csak megfelelő mennyiségű vízzel együtt tudják kifejteni jótékony hatásukat, ezért fontos, hogy naponta legalább 1,5-2 liter folyadékot is fogyasszunk.

A rendszeres székelés szintén kulcsfontosságú: amikor jelentkezik az ingert, nem szabad sokáig halogatni a mellékhelyiség felkeresését, mert a széklet visszatartása fokozza a kiszáradást és a nyomást. Székrekedésre való hajlam esetén érdemes a napi étkezésekben növelni a rosttartalmat, de csak fokozatosan, hogy elkerülhető legyen a hirtelen bevezetett változtatás okozta puffadás és egyéb kellemetlenségek.

Praktikus tanácsok a mindennapokra

Az ülőmunka, a mozgáshiány és a túlsúly egyaránt fokozza a vénás nyomást a végbél környékén. A rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás – például a tempós séta, az úszás vagy a kerékpározás – serkenti a keringést és elősegíti a normális bélműködést. Az is sokat segíthet, ha hosszabb ülés közben óránként néhány percre felállunk, nyújtózkodunk kicsit, vagy teszünk akár egy rövid sétát.

Érdemes kerülni a hirtelen, nagy erőkifejtést igénylő tevékenységeket, például a nehéz súlyok emelését, mert ezek növelik a hasűri nyomást, és fokozhatják a panaszokat. A testsúly fokozatos csökkentése szintén javíthatja a keringést és csökkentheti a végbéltáji terhelést.

A megelőzés szempontjából néhány egyszerű szokás átalakítása is sokat számít. Ülés közben igyekezzünk ne keresztbe tett lábakkal ülni, és ne maradjunk mozdulatlanul hosszú ideig. A vécén ne töltsünk több időt, mint amennyi feltétlenül szükséges – az olvasgatás vagy a telefonozás feleslegesen növeli a végbélnyomást.

Az aranyér megelőzésében az étrend is fontos szerepet játszik: a túlzott alkoholfogyasztás, a fűszeres vagy nagyon zsíros ételek, valamint a puffasztó hüvelyesek túlzott bevitele fokozhatja az irritációt. Érdemes helyettük inkább rostos, könnyen emészthető ételeket és probiotikus élelmiszereket (például natúr joghurtot vagy kefirt) fogyasztani.

Mit tehetünk, ha már megjelentek a panaszok?

Ha már jelentkeznek az aranyeres tünetek, akkor is sokat tehetünk azok enyhítéséért. Az első és legfontosabb lépés a széklet rendezése: a megfelelő rostbevitel és a bőséges folyadékfogyasztás ilyenkor is kulcsszerepet játszik, hiszen ezek segítenek abban, hogy a széklet lágy maradjon, és ne fokozódjon a végbél vénáira nehezedő nyomás. Ha az étrend önmagában nem elegendő, orvos által javasolt rostkiegészítők – például az útifűmaghéj – is hozzájárulhatnak a javuláshoz. A meleg ülőfürdő naponta többször, 10-15 percen át alkalmazva csökkentheti a fájdalmat és a feszülést, miközben javítja a helyi vérkeringést.

A mindennapok során ügyeljünk arra, hogy ne erőlködjünk sokat székelés közben, ne emeljünk nehéz tárgyakat, és ne töltsünk hosszú időt a vécén ülve. A gátizomtorna – például a Kegel-gyakorlatok – rendszeres végzése segíthet a vérkeringés javításában és az izmok erősítésében, ami támogatja a gyógyulást. Ha viszont a panaszok néhány héten belül nem enyhülnek, vagy a fájdalom és a vérzés fokozódik, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Proktológus szakorvos segíthet kizárni más betegségeket, és szükség esetén célzott kezelést vagy kisebb beavatkozást javasolhat.

ITT MEGOSZTHATOD:

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható - az északkeleti, keleti országrészben szakadozottabb, vékonyabb felhőzetet kelet, délkelet felől egyre többfelé válthatja vastagabb felhőtakaró. Az eső délelőtt nyugaton, délnyugaton is eláll, ezt követően csapadékra majd csak estétől van kilátás. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz. A déli órákban általában 7 és 12 fok közötti értéket mérhetünk. A frontra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra