Az aranyér igen elterjedt betegség, becslések szerint élete során minden harmadik embert érinti kisebb-nagyobb mértékben. Leggyakoribb tünetei a székelés után papíron maradt vércseppek, egy kitapintható csomó a végbélnyílásnál, illetve a viszketés és a diszkomfortérzet ezen a tájékon.
Súlyossága szerint négyféle stádiumot különböztethetünk meg
- az első stádiumban lévő aranyeres csomó csak vérzik, de nem nyúlik ki a végbélnél
- a második stádiumú csak székeléskor türemkedik ki, de visszahúzódik magától
- a harmadik stádiumban lévő aranyérnél a csomó magától nem húzódik vissza, de kézzel visszahelyezhető,
- a negyedik stádiumnál már kézzel sem helyezhető vissza.
Míg az első két stádiumban a betegség kenőcsökkel, kúpokkal és megfelelő életmóddal is jól kezelhető, a negyedik szakaszban már műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a panaszok enyhüljenek.
A szakember szerint a végbéltáji vérzés nem feltétlenül jelez aranyeret, ezzel a tünettel azonban mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Gyulladásos és daganatos betegségek esetén szintén ezek lehetnek az első árulkodó jelek, ezért sebészhez vagy proktológushoz kell fordulni, aki eldöntheti, szükséges-e a műtét.
Ilyen szövődményekkel járhat az aranyérműtét
A modern orvosi eljárásoknak köszönhetően az aranyérműtét ma már rutin beavatkozásnak számít és semmilyen komoly kockázattal nem jár. Persze, mint minden műtéti beavatkozásnál, ebben az esetben is fennáll bizonyos szövődmények rizikója.
A műtéteket helyi érzéstelenítéssel, illetve altatással (aneszteziológia) végzik, utóbbi jellemzően több szövődménnyel járhat. Bizonyos emberek szervezetét az aneszteziológia jobban megviseli - hatását befolyásolja a páciens általános állapota, terhelhetősége, a kísérő betegségek és azok súlyossága, de az elhízás vagy a dohányzás is növelhetik a kockázatot. Mivel a beteg ilyenkor teljesen kábult, a gyomorban lévő étel és folyadék egy része visszakerülhet a torokba, ahonnan a tüdőbe jutva fulladást idéz elő. Emiatt fontos, hogy az altatásban végzett műtétek előtt a páciens gyomrában már semmi ne legyen. Az általános anesztézia után szédülés, kábaság, hányinger, ritkább esetben légzési nehézségek is jelentkezhetnek, ezek azonban rendszerint néhány óra alatt elmúlnak.
A műtét során az oda, illetve elvezető ereket elkötik, a megnagyobbodott csomókat pedig leválasztják. Ennek legnagyobb kockázata rövid távon a seb elfertőződése és vérzése, ami az előírásokat betartva jórészt megelőzhető. Hosszabb távon pedig a betegnek széklet- és vizeletürítési zavarai lehetnek, a végbél záróizma ugyanis megsérülhet a beavatkozáskor, ami részleges inkontinenciát eredményezhet. Ha a probléma hosszabb ideig fennáll, mindenképpen érdemes orvossal konzultálni.
Mire figyeljünk aranyérműtét után?
Ha néhány tanácsot megfogadunk, a szövődmények kialakulásának veszélyét minimálisra csökkenthetjük. Fontos a műtét helye körüli higiénia, székelést követően ugyanis a végbél környéke minden esetben beszennyeződik, papírral pedig nem lehet tökéletesen megtisztítani. A túl erős dörzsölés ráadásul felsértheti a még gyógyuló szövetet, az apró sebeken át a kórokozók mélyebbre juthatnak és gyulladást okozhatnak. A végbél környékét ezért javasolt naponta több alkalommal is megmosni és jódos fertőtlenítővel kezelni.
Túlzásba sem szabad azonban esni ezeknek a készítményeknek a használatával: az antibiotikumos és fertőtlenítő kenőcsök állandó alkalmazása ugyanis a rajtunk lévő, hasznos baktériumokat is elpusztítja, így csökkenti a bőr természetes védekezőképességét. Emiatt szintén megnőhet a gyulladások és fertőzések kialakulásának veszélye. Fontos a megfelelő étkezés is, aki ugyanis kevés rostot fogyaszt, annak a székelés is fájdalmas lehet, és a sérült terület ismét kivérezhet, begyulladhat. Az átlagosnál több folyadék fogyasztása is segíthet abban, hogy a széklet megfelelő állagú legyen és semmilyen irritációt ne okozzon.
