Alzheimer-kór

Noha meglehetősen gyakori betegség, és régóta vizsgálják már, hogy mi az Alzheimer-kór kialakulásának pontos oka, de ez továbbra sem ismert az orvostudomány előtt.

Kutatók megállapították, hogy a rosaceában szenvedő emberek esetében nagyobb az esély az Alzheimer-kór kialakulására.

A Washington University kutatói megállapították, hogy az irányérzék csökkenése az Alzheimer-kór előjele lehet. Ez a felfedezés is segíthet az orvosoknak, hogy minél korábban diagnosztizálják a betegséget.

Egyes orvosi beavatkozások során egyik emberről a másikra terjedhet az Alzheimer-kór oly módon, mint a Creutzfeld-Jakob-betegség - állapította meg egy kis esetszámú tanulmány, amelynek szerzői óvatosságra intenek feltevésükkel kapcsolatban.

Az időskori mentális hanyatlás, a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amelynek jelenleg nincsen gyógymódja, csak a tüneteit bizonyos mértékig csillapítani képes kezelési módszerei léteznek. A gyógyszerkutatás jelenleg a betegség korai stádiumaiban való beavatkozás lehetőségeire koncentrál.

Jelenleg világszerte mintegy 44 millió ember szenved az Alzheimer-kórtól, 2050-re ez a szám megduplázódik. Nem csoda, hogy számos kutatás foglalkozik a betegség kialakulásának okával és ellenszerével.

Ahogy megöregszünk, veszítünk gondolkodóképességünkből, de korántsem mindegy, hogy mennyit. Az agy apró locus coeruleus területe erősen ki van téve a méreganyagoknak és a fertőzéseknek, pedig kulcsszerepe van a szellemi fittség fenntartásában.

A kutatók szerint idős korban a demencia korai előjele lehet az, ha valaki elveszíti az érdeklődését a hobbijai vagy más tevékenységek iránt.

A Southampton University tudósai megállapították, hogy ha csökkentik az agyszövet gyulladását, azzal elejét vehetik az Alzheimer-kór további fejlődésének. Ez a felismerés pedig új gyógyítási utakat nyithat, s teheti sokkal jobbá számos idős ember életét.

Elkerülhető-e az életkor előrehaladtával bekövetkező szellemi leépülés? Az Alzheimer-kór legújabb kutatásai szerint igen, de érdemes minél korábban cselekedni. Cikkünk a család szerepével és a legújabb terápiás módszerekkel is foglalkozik.

Megvan, hogy az agy mely területét támadja meg először az életünk kései szakaszában jelentkező Alzheimer. Az eredmények a University of Southern California kutatóitól érkeznek.

A cukros-szénsavas üdítők rendszeres fogyasztása "hiperaktivitáshoz" vezet. Hosszú távon visszafordíthatatlanul megváltoztatja "fehérjék százainak" működését az agyban. A változás hasonlít ahhoz, ami az Alzheimer-kórban szenvedőknél játszódik le.

Online játékokat játszani 50 év felett kifejezetten előnyös az agyi aktivitás megőrzésében - állítja egy széleskörű vizsgálat eredményeit összegző tanulmány. De a mindennapi főzés és bevásárlás is tornáztatja és javítja az agyat.

Az időskori elbutulás okait ugyan sokszor nem ismerjük, de életmódunk, ezen belül táplálkozásunk tudatos formálásával sokat tehetünk ellene. Hogyan tápláljuk az agyunkat?

Napi két kis pohár bor segíthet az Alzheimer-kóros pácienseknek a túlélésben, állítják a Copenhagen University Hospital dán kutatói.

Nagy port kavart egy új tanulmány, amely a héten jelent meg a Nature Scientific Reports szaklapban. A spanyol Autonomous University of Madrid kutatói ugyanis azt állítják: egyes Alzheimer-esetek az agyunkra ható gombás megbetegedések miatt alakulnak ki.

A naponta adagolt E-vitamin segíthet a demenciában szenvedőkön - derül ki egy kutatásból, amelyet a JAMA szakfolyóiratban tettek közzé.

A 60 éves kor fölöttiek száma várhatóan meg fog duplázódni 2050-ig - derült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közelmúltbeli jelentéséből. Ez pedig azt jelenti, hogy radikális változásnak kell végbe mennie a társadalomnak az öregedéshez, illetve az idősebbekhez való hozzáállásában.

Az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban szenvedni. Miért rosszabb a magyar betegek helyzete, miért nem kaphatnak ápolási díjat a gondozók, hogyan előzhető meg a demencia?

A demencia (az időskori szellemi hanyatlás) fő jellemzője az elégtelen emlékezőképesség, a koncentrációs készség csökkenése, és az intellektuális teljesítőképesség romlása, mely a hétköznapi, megszokott életritmus gyökeres megváltozását eredményezi.

Mozgáshiány, dohányzás, depresszió, alacsony szintű iskolai végzettség - ezek lehetnek a betegség kialakulásáért felelős fő kockázati tényezők. Az University of Cambridge kutatói szerint világszerte minden harmadik érintettnél megelőzhető lenne az Alzheimer kialakulása.

Azon időseknél, akik nem jutnak elegendő D-vitaminhoz, megduplázódik a demencia, az Alzheimer-kór és egyéb memóriazavarok kialakulásának esélye - derítette ki egy új kutatás.