Ilyen tünetekkel jár a melegallergia – a megelőzésen legyen a fókusz

Mi az a melegallergia? – A hőre adott bőrreakciók

A „melegallergia” kifejezés alatt hő által kiváltott csalánkiütést értünk, amely hőhatás vagy izzadás hatására bőrön megjelenő piros, viszkető, esetenként kiemelkedő foltok formájában jelentkezik. Ez a reakció több formában fordulhat elő. A leggyakoribb a kolinerg urtikária, amely akkor alakul ki, amikor a szervezet hőmérséklete emelkedik – például fizikai megterhelés, forró fürdő vagy meleg környezet hatására – és izzadás indul meg. A hisztamin felszabadulása ilyenkor apró, viszkető kiütéseket okoz a bőrön.

Ritkább, de szintén létező forma az ún. hőurtikária, amely közvetlen hőkontaktus útján okoz bőrtünetet — például 43 °C feletti meleg tárgy, forró víz vagy hajszárító hatására. A bőrfelület kontaktusa után néhány percen belül kialakuló, lokalizált duzzanat jellemző rá - írja a DermNet. Ennek három formáját különböztetjük meg.

• Azonnali lokalizált hőurtikária (Immediate localised heat urticaria). A leggyakoribb forma. A viszkető, jól körülhatárolt csalánkiütések a közvetlen hőhatás helyén jelentkeznek, kb. 10 percen belül, és általában 1-3 órán belül elmúlnak. Előfordulhat angioödéma (a bőr duzzanata), és akár általános tünetek (gyengeség, ájulás, fejfájás, hányinger, hasmenés) is jelentkezhetnek.

• Azonnali generalizált hőurtikária (Immediate generalised heat urticaria). Ilyenkor nemcsak a közvetlenül érintett bőrfelületen jelennek meg a kiütések. A reakció a test más területeire is kiterjedhet hőhatás (például meleg levegő, forró fürdő, napsugárzás) hatására.

• Késői hőurtikária (Delayed heat urticaria). Ritkább forma, gyakran örökletes (családi halmozódást mutat). A kiütések a hőhatás után 30 perctől akár 2 óráig késleltetve jelennek meg, és akár 24 órán át is fennállhatnak. Ezeknél nem fordul elő angioödéma.

Kiket érinthet a melegallergia?

A kolinerg urtikária leggyakrabban 10–30 év közötti fiatalokat érinti, férfiak esetében valamivel gyakrabban. Jellemző továbbá, hogy bőrbetegséggel (pl. ekcéma), allergiás kórképpel (asztma, szénanátha) élők körében előfordulása magasabb.

A hőurtikária rendkívül ritka; pontos gyakorisága nem ismert, de túlnyomórészt nőkön fordul elő, főként 20–45 éves korban, és ritkán örökletes formában is jelentkezhet.

Mire figyeljen egy allergiás, hogy tünetmentességet érjen el?

Elkerülés és megelőzés áll a fókuszban: célszerű kerülni a hirtelen testhőmérséklet-emelkedést, a túl forró fürdőt, valamint a tartós meleg környezetet. Mozgásnál érdemes hűvösebb helyet választani, és fokozatosan alkalmazkodni a hőhatáshoz.

Kerülendők az olyan szerek, amelyek fokozhatják a tüneteket, például az alkohol, az aszpirin vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentők.

Akut esetekben hűsítő borogatás és orvos által javasolt antihisztaminok enyhíthetik a tüneteket. Ha a panaszok gyakoriak vagy tartósak, ajánlott bőrgyógyász vagy allergológus felkeresése, aki személyre szabott kezelési tervet állíthat össze.