Allergia: már az ókorban is szenvedtek tőle

Tudósok szerint már az ókorban is létezett allergia. Ha volt is, bizonyára nem volt olyan elterjedt, mint manapság.

Az allergiát napjainkban úgy emlegetik, mint korunk egyik hírhedt népbetegségét. Ennek ellenére nem új keletű, sőt híres történelmi alakok is szenvedtek ebben a betegségben. Az idős Menész, egyiptomi fáraó, amint sétált a Nílus partján agy "kheb" a halálát okozta. Ez a halál azonban nem biztos, hogy allergia miatt történt, mert a hieroglifák fordítása alapján ez a "kheb" egyaránt lehet méh, de egy víziló is. Persze az egyiptológusoknak a víziló volt a szimpatikusabb fordítás, de az allergológusok váltig kitartanak a darázscsípés teóriájánál. Mivel a feljegyzések kb. i. e. 3300 és 2640 közti időszakban születtek, ezért valószínűleg sose fogjuk megtudni, hogy mi az igazság. A következő leírás i. e. 490-ben végbement történelmi eseményekhez kapcsolódik, amikor Hippiász, az athéni áruló éppen a perzsák partraszállását irányította.

Hérodotosz leírása szerint olyan erős köhögési és tüsszögési rohamot kapott, hogy a fogait is kiköpte. Ezen tünetek alapján feltételezhetjük, hogy virágpor okozta szénanáthája, esetleg asztmája is volt. Az ezt követő évszázadokban fennmaradt írásos emlékek is igen szegényesek. Ez azonban teljesen érthető, hiszen amikor olyan betegségek voltak, mint a kolera, fekete himlő, tüdővész, akkor az allergia panaszai eltörpültek. Egyes feltevések szerint III. Richárd célirányosan provokálta tüneteit.
Földieper érzékeny volt, így a gyümölcs csalánkiütést okozott neki, amikor akarta, vagyis amikor evett belőle. Ha hihetünk a szóbeszédnek, a király remekül ismerte panaszainak okát és a kifejlődéshez szükséges időt. A kiütések feltűnése pedig jó ürügyül szolgált arra, hogy valakit boszorkányságért vagy mérgezésért elítéltessen. Az orvosok akkor ugyanis nem ismerték a csalánkiütést és annak okát.
Mi is az allergia? Ehhez tudnunk kell, hogy az ember egy külső hatásra háromféle reakciót mutathat, ami tulajdonképpen a gyulladás mértékétől függ.
  1. Normergia, amikor egy külső hatás teljesen normális reakciót vált ki az emberből. Ilyen, amikor az egészséges ember szervezetébe kórokozó kerül, ami miatt ellenanyagot termel. Ezt használják ki az oltásoknál is, hiszen régebben a legyengített kórokozót adták be, amely ellen az egészséges ember ellenanyagot termel, és védetté válik a betegséggel szemben anélkül, hogy bármilyen nagyobb betegségen esett volna át. A mostani oltások már nem magát a kórokozót, csak annak fehérjéjét tartalmazzák, melyet egy baktériummal készíttetnek el.

  2. Anergia, amikor a szervezet nem reagál a külső hatásra, vagyis nem termel ellenanyagot a bejutott kórokozó ellen.

  3. Hiperergia, amikor a beteg túlzott ellenhatást mutat a külső hatásra, és már nem a kórokozó, hanem maga ez az erős ellenhatás lesz a betegség okozója. Bár a köznyelvben ezt a hiperergiás állapotot nevezzük allergiának, tudnunk kell, hogy az allergia tulajdonképpen a normális reakciótól való eltérés, vagyis a nem, illetve a túlzott reagálás is az allergia fogalmába tartozik.
Az allergiának a típusait csoportosíthatjuk a célszerv alapján. A tüdőben az allergia nyálkahártya duzzanatot, fokozott váladékképződést és simaizomgörcsöt vált ki, melynek hatására a légutak szűkülnek, és ez asztmát okoz. A légutak szűkülése miatt a csecsemőkori asztma súlyos betegség, hiszen a kisebb keresztmetszetű légutak akár teljesen elzáródhatnak. Azonban ezt ki is lehet nőni, hiszen a fejlődés során a légúti keresztmetszet is nő, ezért a külső allergizáló hatás esetleg később nem is okoz érzékelhető tüneteket.

Másik célszerv lehet a bőr, melyen például csalán vagy ekcéma jelenhet meg. Egy felszabaduló aminosav: a hisztamin okozza a viszketést és értágító hatása miatt piros a bőrfelület. A harmadik célszerv a bélrendszer. Allergizáló anyaga például a tehéntej, mert fajidegen fehérjét tartalmaz. Felnőtteknél a gyulladás csak hasmenéssel jár, de a csecsemőkre sokkal komolyabb hatást gyakorol. Ugyanis az emésztőrendszerük még nem működik tökéletesen, ezért képtelen teljesen lebontani a fehérjét, csak kisebb egységekre darabolja, amelyek fel tudnak szívódni a bél nyálkahártyáján, és eljuthatnak a szervezet más helyeire is. Ezért a tüdőben és a bőrön is észlelhetjük az allergia tüneteit.

Egyébként mostanában alakult ki az az elmélet, és igazolódni is látszik, mely szerint a cukorbetegség kialakulása összefügghet azzal, hogy az ember tehéntejen vagy anyatejen nő fel. Ugyanis a tehéntejet az újszülött szervezete nem tudja teljesen lebontani, csak feldarabolja. Egy ilyen darab tizenhárom aminosavának összekapcsolódási sorrendje teljesen megegyezik a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulint termelő aminosavainak kapcsolódási sorrendjével. Amikor az újszülött immunrendszere felismeri az idegen tehéntejfehérje darabot, ellenanyagot termel ellene. Ez az ellenanyag azonban tönkreteszi az inzulintermelő sejteket is, így amikor azok 90 százaléka elpusztul, kialakul a cukorbetegség. Persze ez nem egyik napról a másikra következik be, hanem több évig is eltart. Sok más ok mellett ezért is érdemes a csecsemőket anyatejjel etetni, hiszen akkor ez a típusú gond fel sem merül. A másik megoldási mód pedig a hipoallergén tápszerek, melyben a tehéntej fehérjét már előre feldarabolják, így többé-kevésbé kizárható az allergiás reakció.

Abban, hogy valaki allergiás lesz vagy sem, sok tényező játszik közre. Bebizonyosodott, hogy függ az öröklöttségtől is. Azon gyerekek, akiknek egyik szülője allergiás, 30 százaléka, akiknek mindkettő, azok 50 százaléka és akiknek egyik sem, azoknak csak 13 százaléka allergiás. Persze a kialakulásban külső tényezők is részt vesznek, mint például a stressz. Ennek azonban kettős természete van. A stressz egy külső behatás által kiváltott védekező folyamat, melynek első fázisa az adrenalin felszabadulása, amelynek érszűkítő hatása van, vagyis az allergia értágulása ellen dolgozik. A második szakasz is hasznos, mert ekkor a mellékvesekéreg hormonjai mobilizálódnak, amelyek hatékonyak az allergiás gyulladás ellen.

Nem véletlenül ezek az alapanyagai az allergiás hatások csökkentésére gyártott gyógyszereknek. Ezért a koplalás például kifejezetten hasznos, ha az ember allergiás, mert az éhezés stresszt vált ki az emberből. Természetesen azonban a hosszú távú stressz allergiát éppúgy kiválthat, mint bármely más betegséget abból adódóan, hogy a szervezet teljesen kimerül.

Az allergiások száma egyre inkább nő: tízévenként megkétszereződik a betegek száma. Magyarország lakosságának 10 százalékát érinti. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik az öröklöttség, hiszen akik régen a természetes szelekció miatt belehaltak volna a betegségbe, azokat ma kezelni tudjuk, így elérik a szaporodóképes kort, és semmi akadálya sincs, hogy a hátrányos tulajdonságokat továbbörökítsék. A súlyosabb probléma azonban a másik tényező, hogy a környezetünkben egyre több a mesterséges anyag. Ilyenek a tartósító-édesítőszerek, színezőanyagok és a légszennyeződés is, melyekre az emberek bizonyos része érzékeny.

A mai napig tart a küzdelem e betegség ellen. Az allergia végigvonult eddig az emberiség történelmén. Vajon egyszer megszabadulunk-e tőle? Nagy az esélye, hogy igen, hiszen régen még a betegséget sem ismerték fel, most pedig a gyógyszereit kutatják. Ma sokkal könnyebb a dolgunk, hiszen tudjuk mivel állunk szemben, mire kell megoldást találnunk.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +21 °C
Minimum:
+4, +9 °C

Hazánkban szombaton délelőtt szikrázó napsütés melegíti a levegőt, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag