A szerfelett fájdalmas bőrelváltozást okozó herpeszvírusok az egyik legelterjedtebb kórokozók: az emberek nagyjából nyolcvan százaléka már hordozó, sőt az első fertőződés általában már csecsemő- vagy kisgyermekkorban megtörténik - akár egy puszival - a tünetmentes, de vírushordozó rokontól. Az úgynevezett primer megbetegedést követően a vírusok elbújnak az idegdúcoknál, és az immunrendszer legyengülésekor az idegpályák mentén visszavándorolnak a fertőződés helyére. Emiatt van, hogy a herpesz általában ugyanazon vagy közeli bőrfelületen jelentkezik, és az is, hogy a vírushordozók közül csak minden ötödik "herpeszes", azaz szenved kellemetlen tünetektől.
Az igen fájdalmas és esztétikailag is ijesztő ajakhólyagocskáktól az életveszélyes agyhártya- vagy gerincvelő-gyulladásig számos megbetegedést okozhatnak a herpeszvírusok. A leggyakoribb a herpes simplex (HSV) vírusok közül a herpes labialis (HSV-1), amely többnyire az ajkakon jelenik meg, de előfordulhat, hogy a szem szaruhártyáján, kötőhártyáján vagy a szemhéjakon jelentkezik, illetve a herpes genitalis (HSV-2), amely a nemi szerveken okoz kellemetlen tüneteket. Mindazonáltal, gyakran előfordul, hogy az ajkakon megjelenő herpeszt a HSV-2 okozza, és az sem ritka, hogy a nemi szervek elváltozásaiért a HSV-1 típusba tartozó kórokozók a felelősek.
Nehéz diagnosztizálni
A különféle megbetegedést okozó herpeszvírusok közé viszont nemcsak az ajak és a nemi szervek herpeszét okozó herpes simplex vírus (HSV) 1 és 2 tartozik, hanem a herpeszvírusok családjába tartozik még a bárányhimlőért és az övsömörért felelős varicella-zoster vírus (VZV); a Pfeiffer-féle mirigylázat (mononucleosist) okozó Epstein-Barr vírus (EBV) és a cytomegalovírus (CMV) is.
Bár a herpeszvírus-fertőzések jellegzetességüknek köszönhetően jól megkülönböztethetőek a legtöbb betegségtől, a bőrjelenség nélkül zajló megbetegedéseket jóval nehezebb diagnosztizálni. Ilyen például a központi idegrendszert érintő agyvelőgyulladás (encephalitis) is. A megbetegedést 90 százalékban vírusfertőzés okozza, és életkortól független a megjelenése. A főként agyszövetben zajló heveny gyulladásos folyamat az agyhártyákra is kiterjed. Kezdeti tünete a magas láz, fejfájás, émelygés, hányás, tudatzavar - amely akár a kómáig is elmehet. Mindazonáltal, nemcsak a herpesz, hanem a kullancscsípéssel terjedő FSME-vírus is okozhatja.
A herpeszvírusok közé tartozó v aricella-zoster (VZV, HHV-3) okozta bárányhimlő korántsem ártalmatlan gyermekbetegség, több lehetséges komplikációt okozhat, mint az összes többi fertőző gyermekbetegség szövődménye együttvéve - ilyen például a vírus által okozott tüdő-, illetve agyvelőgyulladás. A VZV az ötödik agyideg mentén megbújva súlyos szemproblémákat okozhat, akár a szaruhártya is kilyukadhat, míg a nyolcadik idegpálya mentén rejtőzködve alkalomadtán szédülést, fülzúgást, hányingert és hallászavart okozhat.
A herpes zostert (övsömört) a bárányhimlő kórokozójával azonos fertőző ágens okozza, így az övsömörben szenvedőtől bárányhimlő, míg a bárányhimlőstől övsömörfertőzés kapható. A tünetek szigorúan csak a test egyik oldalán jelentkeznek, a kiütés övszerűen jelenik meg a testen, emiatt kapta elnevezését. Mindazonáltal, ha az ágyéki vagy a keresztcsonti dúcokban bújtak meg a kórokozók, az elváltozás megjelenhet a gáttájékon vagy az alsó végtagon is.
Súlyos szövődmények
A Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infectiosa) kialakulásáért az Epstein-Barr vírus (EBV, HHV-4) tehető felelőssé. Legtöbben már gyermekkorban átvészelik a megbetegedést, gyakran tünetmentesen, a szervezet által termelt ellenanyag élethosszig kitart. Felnőttkorban komoly tünetekkel jár, és még súlyosabb szövődmények is felléphetnek.
A Kaposi-szarkóma kialakulásáért a humán herpesvírus-8 (KSHV, HHV-8) tehető felelőssé, az éreredetű, bőrtumorokkal járó kórt a magyar származású bécsi bőrgyógyász, Kaposi Mór írta le. Főként idős férfiak végtagjain jelentkeznek a daganatok, a kór lassú lefolyású. A cytomegalovírus (HCMV, HHV-5) szintén a legtöbb emberben jelen van, sok ember tünetmentesen hordozza magában. A kórokozó az immunológiailag legyengült szervezetben, főként szervátültetés után okoz gondot. Az idegen emberből származó szervet ugyanis úgy próbálják a szervezettel elfogadtatni, hogy gyógyszeres kezeléssel az immunrendszert gyengítik, elnyomják. Amennyiben a CMV jelen van, a mirigylázhoz hasonló tüneteket okoz, gyakran magát a beültetett szervet károsítva.
