Az elmúlt hetek során világszerte egyre több országban kezdték meg beoltani az embereket COVID-19 ellen. A vakcinák az eddigi kísérletek szerint hatékony védelmet nyújtanak az új koronavírus okozta megbetegedés ellen, de vajon mit várhatunk az alkalmazásuktól a pandémia megfékezése terén?
A közelmúltban két kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus-fertőzésből kigyógyulva az érintettek szervezetében legalább nyolc hónapra szóló immunitás alakul ki. A két tanulmány szerzői ráadásul más-más irányból közelítették meg a témát.
Akadnak fertőző betegségek, amelyeken egyszer átesve élethosszig tartó immunitást szerzünk, miközben más infekciók újra és újra megbetegíthetnek. Milyen tényezők állhatnak a különbség hátterében? És ami napjainkban egyre nagyobb kérdés: mire számíthatunk az új koronavírus kapcsán?
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy átestünk-e bárányhimlőn, érdemes ellenanyagtesztet végeztetnünk, mielőtt beadatnák a védőoltást. Dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus részletezi a védettséggel kapcsolatos tévhiteket.
A téli hónapokban sokan tapasztalnak állandó fáradtságot, amelyet általában a borongós és ködös időjárás hangulatra gyakorolt hatásának, esetlen az év végi elfáradásnak és "lustaságnak" tulajdonítanak. Pedig bizonyos hiányállapotok jóval gyakrabban húzódnak meg a jelenség hátterében.
Legalább napnyugtáig borult, többfelé párás, foltokban ködös időre van kilátás szitálással, majd nem kizárt, hogy délnyugaton és esetleg a Tiszántúlon itt-ott szakadozzon a felhőzet. Jobbára gyenge vagy mérsékelt légmozgásra számíthatunk.A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul, nyugaton valószínűek a legalacsonyabb értékek.
