Görögországban a gyerekek 33,6, Romániában a 31,8, Spanyolországban a 20,5 százaléka él anyagi nélkülözésben. Az említett országokat Magyarország követi a sorban az EU tagállamai közül 18,4 százalékos mutatóval – derül ki az Eurostat által pénteken közzétett, 2024-re vonatkozó adatokból. A kutatás az úgynevezett gyermekspecifikus anyagi nélkülözést mérte fel. Ez azt jelenti, hogy a gyermek nem jut hozzá legalább három olyan termékhez vagy szolgáltatáshoz a meghatározott tizenhét közül, amelyeket a megfelelő életszínvonalhoz szükségesnek tartanak. A legkedvezőbb arányokat Horvátországban (2,7 százalék), Szlovéniában (3,8) és Svédországban (5,6) regisztrálták.
A statisztika szerint a szülők iskolai végzettsége szoros összefüggést mutat a gyermekek anyagi nélkülözésével. Azoknál a családoknál, ahol a szülők felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, a gyermekek átlagosan 5,6 százaléka él nélkülözésben az EU területén. Ezzel szemben azoknál, ahol a szülők legfeljebb alapfokú képesítéssel bírnak, az arány eléri a 39,1 százalékot. Az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinél a legmagasabb nélkülözési arányt Szlovákiában (88,6 százalék) Bulgáriában (84,1) és Görögországban (77,2) jegyezték fel. A legalacsonyabb értékeket pedig Lengyelországban (9,1), Luxemburgban (9,2) és Svédországban (12,2) százalékkal mérték.
A felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél is jelentős különbségek tapasztalhatók. Görögországban 17,6, Spanyolországban 11,6, Bulgáriában pedig 8,1 százalékuk él anyagi nélkülözésben. A legalacsonyabb arányokat Szlovéniában (0,6), Horvátországban (0,7) és Csehországban (0,8) rögzítették. Magyarországon e két utóbbi esetben a mért arány 69,1 illetve 2,4 százalék volt.
Borítókép: Getty Images
