A Parkinson-kór a második leggyakoribb idegpusztulással járó betegség az Alzheimer-kór után. A betegség mozgásszervi rendellenességekkel, főként remegéssel jár, amit többek között a substantia nigra (feketeállomány) idegsejtjeinek elhalása okoz - olvasható az Index cikkében . Egyes kezelések ugyan enyhíthetik a panaszokat, a betegség hátterében meghúzódó folyamatokat azonban egyelőre nem tudja gyógyítani az orvostudomány, legfőképpen azért, mert azok eredete nem is ismert a szakemberek előtt.
Az első működő Parkinson-gyógyszer lehetne
Egy Németországból hazatért magyar idegtudós, Szegő Éva és munkatársai kutatási eredményei ugyanakkor felvetik az első működő Parkinson-gyógyszer lehetőségét is. A kutatók felfedezték, hogy egy, a szorongás kezelésére már használatban lévő molekula elősegíti a teljes idegrendszer egészséges működése szempontjából, így például a Parkinson-kór folytán kialakuló neurodegeneráció ellensúlyozásában is igen fontos neuroszteroidok termelődését az agyban. A hipotézist különféle modelleken, sejtkultúrákon és kísérleti egereken végzett kísérletek is alátámasztották. A hatóanyag beadását követően jelentősen enyhült az idegsejtek elhalása, mi több, majdnem teljesen meg is állt.
Ami egyszer elveszett, már nem lehet pótolni
Habár a molekula megvédi az idegsejteket, a már elpusztultakat azonban nem képes visszahozni a halálból. Ez azért fontos, mert a feketeállományban felnőtteknél nem képződnek új idegsejtek, tehát ami egyszer elveszett, már nem lehet pótolni. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Parkinson-kór diagnosztizálásakor rendszerint az érintett idegsejtek 60-80 százaléka is elpusztult már, tehát a sikeres kezeléshez a hatóanyag nem elegendő önmagában, ugyanilyen fontos lenne a betegség időben történő felismerése is.
Mikor kezdődhet a fejlesztés?
A felfedezés tehát adott, nagy kérdés azonban, hogy vajon mikor kezdődhet meg ennek kapcsán a gyógyszerfejlesztés, illetve mikor kerülhet a gyógyszertárak polcaira a kész gyógyszer. Mivel ugyanis a molekula már kapható kereskedelmi forgalomban, azaz nem originális szerről beszélünk, így a gyógyszercégek sem remélhetnek nagy profitot belőle.
Másfelől viszont előnyt jelent, hogy a hatóanyag a szorongás ellenes felhasználása miatt a szükséges tesztek jó részén már átesett, azaz vélhetően a kipróbálása a jövőben már egyszerűbb lehet.
A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a világ egyik vezető idegtudományi folyóiratában, a Journal of Neuroscience-ben jelent meg.
