Autoimmun betegség
A rheumatoid arthritis egy gyulladásos kórkép, amelynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegnél így idővel megjelennek az idősebb korban gyakori kopásos eredetű fájdalmakhoz hasonló panaszok: az ízületek duzzanata, majd bekövetkezik azok deformitása is - jellemzi a betegség jellegzetes tüneteit dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. RA esetén ez azonban már fiatalabb korban is kialakulhat, általában 30-50 év között jelenik meg, nőknél gyakrabban.
Kezdeti stádiumban az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre:
- fájdalmas, duzzadt ízületek, melyek a test mindkét, jobb- és baloldalán egyaránt jelentkeznek, elsőként főleg a kezeken
- jellegzetes, de ritka tünet az idővel a bőr alatt kialakuló dudorok, főként a kézfejeken: a reumás csomók
- az ízületek reggeli vagy hosszabb ülés után jelentkező merevsége
- fáradtság
Az egész szervezet károsodik, ha későn ismerik fel
RA esetén azért fontos a mielőbbi diagnózis, mert így lehet megelőzni a betegség egyéb, ritkább megjelenési formáit és szövődményeit. Kezeletlen esetben az RA nemcsak az ízületeket károsítja, hanem a betegség elváltozásokat okoz a szemben - szemszárazság , jellegzetes tünet - emellett a szív- és érrendszeri panaszok, fertőzések és a tüdő kóros elváltozásainak kockázatát is nagymértékben növeli. A mai korszerű készítményekkel már a betegség következményeként korábban gyakran jelentkező mozgáskorlátozottság is kivédhető. A kezelés fontos része az ízületek kímélése, épp úgy, mint a rendszeresen végzett, célzott tornagyakorlatok.
A rheumatoid arthritis esetén nagyon fontos a tünetek időben történő észlelése
A táplálkozás és a füstmentes élet is a terápia része
Az életmódbeli tényezők fontosságára hívja fel a figyelmet a European League Against Rheumatism Annual Congress (EULAR 2016) reumatológiai kongresszuson ismertetett kutatás is. A kongresszuson elhangzottak alapján a betegség kezelésének célja a tünetek fellángolásának megelőzése, azonban sok esetben a korszerű terápiás lehetőségek ellenére sem sikerül tartós javulást elérni, a fejlett országokban pedig az érintettek 50 százaléka nem tud teljes munkaidős állást vállalni a betegsége miatt.
Az 1008 fő részvételével zajló vizsgálatok szerint a betegség korai stádiumában sokkal kisebb a tartós javulást elérők aránya a dohányzó és a túlsúlyos betegek közt. Egy nem dohányzó, normál BMI-vel rendelkező férfi esetében például 41 százalék az esély, hogy a betegség első három évében tartós javulás érhető el, míg egy dohányzó, túlsúlyos betegnél ennek valószínűsége csak 15 százalék. Hölgyeknél az első esetben 27 százalék, dohányzó és túlsúlyos beteg esetén már csak 10 százalék a tartós javulás esélye. Sokízületi gyulladás esetén tehát a normál testsúly elérése és a dohányzás abbahagyása fontos szerepet játszik a tünetmentesség elérésben.
Forrás: Immunközpont
