Akár újdonsült szemüvegesről van szó, akár arról, hogy erősebb szemüveget kell hordani a korábbit leváltva, sokan tapasztalják, hogy pár hét elteltével sokkal életlenebb kép tárul eléjük szemüveg nélkül, mint mielőtt elkezdték azt hordani. Ebből aztán azt az egyébként helytelen következtetést lehet levonni, hogy a szemüveg miatt romlott a látásuk. Legrosszabb esetben mindez akár a látásjavító eszköz viselésétől is eltántoríthatja az érintetteket – írja a The Conversation oldalán megjelent közös cikkében James Armitage és Nick Hockley, az ausztrál Deakin Egyetem optometrista szakértői.
Hozzáteszik, szó sincs arról, hogy a szemüveghordás valóban károsítaná a szemet. Sokkal inkább az áll a furcsa jelenség hátterében, hogy akik nem régóta viselik szemüvegüket, észre sem veszik, mennyivel jobban látnak az új lencséken keresztül. Ennél fogva viszont sokkal életlenebbnek is tűnik számukra a világ, amikor leveszik a szemüveget.
Nem lustaság, öregedés
Armitage és Hockley egyéb gyakori panaszok hátterére is rávilágít a cikkben. Sokan tapasztalják például, hogy idővel egyre inkább rászorulnak a szemüvegviselésre, arra következtetve, hogy talán ellustult a szemük. Az igazság azonban ez ügyben is kicsit összetettebb.
Az emberi szem hasonlóan működik, mint egy autófókuszú kamera. Egy rugalmas, apró izmok által irányított lencse helyezkedik el mindkét szemünkben. Függően attól, hogy az említett izmok megfeszülve domborítják vagy ellazulva laposítják-e a lencsét, képesek vagyunk közelre vagy távolra fókuszálni, így egyaránt élesen látni egy, a telefonunkon megjelenő üzenetet vagy egy eredményjelzőt kedvenc focicsapatunk meccsén a stadionban. Nagyjából 40 éves kor felett azonban ezek a lencsék fokozatosan megkeményednek, azaz egyre inkább veszítenek alakváltó képességükből. Emiatt hosszú távon romlik a közeli fókuszálásra való képességünk, amit öregszeműségnek, avagy presbiópiának neveznek.
A prebiópiára nincs specifikus gyógymód, de a megfelelő szemüveg segítségével javítható a közeli éles látás a szem természetes fénytörésének erősítésével. Miután pedig valaki ehhez hozzászokik, egyre kevésbé fogja elfogadni, ha nem lát élesen, magyarán egyre gyakrabban nyúl majd a szemüvege után. Itt is csupán arról van szó azonban, hogy a jót könnyű megszokni.
Mi a helyzet a rossz szemüveggel?
Ha valakinek a szeme látásjavításra szorul, de ehhez nem a megfelelő szemüveget hordja, akkor értelemszerűen nem is fog úgy látni, ahogy arra szükség lenne a mindennapi feladatok ellátása közben. Mindez a szem túlerőltetéséhez és fejfájáshoz vezethet. Mi több, gyermekek esetében, akik látószerve még fejlődés alatt áll, akár látásromlás is bekövetkezhet. Ezzel együtt Armitage és Hockley szerint sokkal inkább az a jellemző, hogy a gyerekek szeme azért romlik, mert nem hordanak szemüveget, amikor egyébként indokolt lenne.
Érdemes szót ejteni a koszos vagy karcos szemüveglencsékről is, hiszen ezek azt a benyomást kelthetik, hogy látásunk rosszabb, mint amilyen valójában. Pedig csupán az történik, hogy ahogy egy koszos ablakon, úgy egy koszos szemüvegen keresztül is nehéz tisztán látni a külvilágot. A szakemberek éppen ezért azt tanácsolják, hogy rendszeresen tisztítsuk meg a lencséket kifejezetten ilyen célra szolgáló törlőkendővel. Erre javasolt minden reggel pár másodpercet szánni, majd napközben is legalább két alkalommal.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Legjobban: