A pajzsmirigy a nyakon, a gége úgynevezett pajzsporcai alatt és a légcső felső részének két oldalán elhelyezkedő kétlebenyes mirigy, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el. Innen nyúlik fel a tojás alakú, felfelé és kissé oldalra és hátrafelé kicsúcsosodó két oldalsó lebeny, amelyek a gégét két oldalról fogják közre, kissé takarva a pajzsporc és a gyűrűporc oldalsó részeit.
A két lebenyt elől-alul a 2-4. légcső porcgyűrű magasságában egy vékonyabb kötőszöveti híd kapcsolja össze.A pajzsmirigy meglehetősen tömött tapintású, barnásvörös színű, a sekély behúzódások folytán gyengén dudoros felszínű, melyet erős kötőszöveti tok fog közre. A pajzsmirigy tömege felnőtt emberben 15-25 g, egészséges állapotban ez nem is változik (kivéve a terhességet), és méretéhez képest rendkívül bő a vérellátása.
A pajzsmirigy belső szekréciót végző sejtjei, a pajzsmirigy szöveti egységét alkotó follikulusokba, illetve acinusokba rendeződnek. Ezek mintegy 0,1-0,5 mm átmérőjű gömb alakú igen viszkózus folyadékkal telt hólyagok. Tartalmuk egy jódtartalmú glikoprotein.
Az endokrin mirigyek egy részében a hormonszekréció percről percre követi a külső vagy belső környezetben lejátszódó változásokat. A pajzsmirigy hormonszekréciója az emberben viszonylag stabil, a többi belső szekréciós mirigyre jellemző napszaki ingadozások kisebbek és a külső belső környezetben bekövetkező változások nem hoznak létre nagy változásokat.
Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár diffúzan, akár göbös formában. Az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkent hormontermeléssel. Ez a megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapinthatóvá is válhat, és a légcsövet nyomhatja, függőleges lefutásából kitérítheti, illetve szűkítheti is. A pajzsmirigy nagyságának, anatómiai elváltozásainak a pontos kiderítésére az ultrahang-, illetve az izotópvizsgálat ad lehetőséget.
Működés
A pajzsmirigy-hormonok az anyagcsere legfontosabb szabályozói. Elengedhetetlenül szükségesek a szervezet normális fejlődéséhez. Hiányukban károsodik a méhen belüli és a születés utáni fejlődés egyaránt. Zavar támad az energiaforgalomban, és a hőszabályozásban. Az anyagcserét fokozó hatásuk révén növelik az oxigén felhasználását is. Fokozza a zsírok és fehérjék lebontását, a cukorraktárakból fokozzák a kiáramlást, ezáltal a vércukorszintet is emelik. Az idegrendszer normális tevékenysége is jelenlétükhöz kötött. Hatására nő a szívműködés frekvenciája, és perctérfogat. Fiatalkorban elengedhetetlenül szükségesek a normális testi és szellemi fejlődéshez.
A pajzsmirigy működése a TSH (tiroxin stimuláló hormon), az agyalapi mirigy pajzsmirigy-működést stimuláló hormonjának befolyása alatt áll. Gyakorlatilag a pajzsmirigyhormon-szintézis és -leadás valamennyi lépésének szabályozásában részt vesz. A TSH mellett a jód mennyisége is alapvetően befolyásolja a pajzsmirigyhormonok képződését, ugyanis a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez jód szükséges. Jelentős mennyiségű jódraktár van magában a mirigyben.
A szervezet a jódot a táplálékkal és az ivóvízzel jodid ionok formájában veszi fel. A felszívódott jodid a vérkeringéssel jut el a pajzsmirigy-sejtekhez. Ha a pajzsmirigysejtekben rendelkezésre áll jodid, akkor a frissen a follikulusokba került tireoglobulin egyes, megfelelő pozícióban lévő tirozinjai jódozódnak, így keletkezik a mono-dijódtirozin, majd ezek összekapcsolódása után a tri- és tetrajódtirozin (tiroxin) jön létre.
Miért gúvad ki a szem? - Avagy mi az a Basedow-kór?
A betegséget először 1840-ben Basedow írta le. Nőknél gyakrabban fordul elő mint férfiaknál. A Basedow-kór általában a pajzsmirigy autonóm megbetegedése, és ily módon elsődleges endokrin zavarnak számít. Az ok a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi mirigy TSH termelése nő meg. Autoimmun eredetű megbetegedés, a pajzsmirigyhormon-termelés fokozódása miatt jön létre (hipertireózis). Ilyenkor a szervezet immunzavaráról van szó: a szervezet a saját "sejtjeit" is idegennek ismeri fel, s ellene ellenanyagot termel.
Basedow-kór esetén a pajzsmirigysejtek felszínén lévő kis fehérjeszerkezet (TSH-receptor) ellen termel a szervezet ellenanyagot, így serkentve a pajzsmirigy működését és hormontermelését. Basedow-kór esetén felgyorsul a sejtanyagcsere, így fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. Szapora a szívműködése, izzad, és hasmenése is lehet. Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző- és -vezető rendszerének zavarai, meleg a bőr, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés.
A Basedow-kór egyik fő tünete az izzadás és meleg bőr A keringés sebessége nő, magas vérnyomás izgatottság, feszültség is jelentkezhet. A vérben nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését , mert ezt kompenzálhatja a fokozott energiaigény miatt szükséges nagyobb cukor-elégetés. Jellegzetes tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet, és ez akár növelheti a női vonzerőt, de a későbbiekben a szemhéjak hiányos záródását eredményezheti, amely már ijesztő arckifejezést kölcsönöz a betegnek, és veszélyezteti a látást is. Egyes vélemények szerint a szemgolyók kidülledése a szemgolyó mögötti kötőszövet duzzanata miatt jön létre. Mások exophtalmust (szemgolyó-kidülledést) produkáló anyagot feltételeznek a háttérben.
Diagnózis
Mivel hasonló tünetekkel jelentkezhet akár a göbös strúma, vagy akár az agyalapi mirigy TSH-túltermelése következtében létrejövő hipertireózis is, az okok elkülönítése a követendő kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgálnak a hormonszintek meghatározása, az ultrahang- és izotóp-vizsgálatok. Basedow-kór fennállását már a klinikai tünetek is felvetik, de a pajzsmirigy-ellenes antitest vizsgálatok azért szükségesek, hogy megerősítsük az immun-hipertireózist és kizárjuk a pajzsmirigy autonóm működését. A TSH-receptort kötő, és azt aktiváló antitest meghatározása receptor assay módszerrel történik.
Gyógykezelés
A tüneti kezelés mellett a Basedow-kórban szenvedők esetében a gyógyszeres kezelés hosszan tartó, ezért szükség van a beteg türelmére is, ám végül gyógyuláshoz vezet. Sajnos az esetek 30-70 százalékában kiújul a betegség. Lehetséges a sebészi kezelés; tehát a mirigy megcsonkolása is, ami főleg visszatérő betegség és nagy golyva esetén indokolt. Harmadik lehetőség a radioaktív (izotópos) jódkezelés, amely valójában "vértelen műtét". Egy pohár vízbe belekeverik a jód 131-es izotópjának számítógép segítségével kiszámolt adagját, és azt a beteg megissza, majd néhány napra elkülönítik őt, hogy ne kerüljön terhesek, gyermekek körébe, akik számára esetleg ártalmas lehet a páciens sugárzása.
A kezelés teljesen ártalmatlan a betegekre nézve, minimális kockázattal sem jár. A sugárzó jód bejut a pajzsmirigybe, és elpusztítja a működő sejtek bizonyos részét. Izotópos kezelést terheseknél és kisgyermekeknél nem szabad alkalmazni!
Egyes orvosi vélemények szerint a pajzsmirigy-túlműködést a betegek közül sokan pozitívan élik meg, ugyanis a felgyorsult anyagcsere miatt fokozódik az agyi működés is. Ebben az állapotban sokkal kevesebb alvás elegendő, mint egészségeseknek, és a munkabírás is nagyobb. Ez az állapot kicsit hasonlít a mániás állapothoz. A betegek egy része lemondana a gyógykezelésről, de persze ez lehetetlen, mert a pajzsmirigy túlműködése nagyon veszélyt jelent a szív-, ér-, csont-, izom- és immunrendszerre nézve. Kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat.
Legjobban: