Eddig még bocsánatkérésre sem számíthatott, akit pszichés nehézségei miatt zárt osztályra vittek, kötelező gyógykezelését pedig indokolatlanul rendelték el, holott ezt csak legvégső esetben lenne szabad alkalmazni. Nemrég azonban döntés született arról, hogy törvényben kell szabályozni a kártalanítást ilyen esetekben – írja az rtl.hu. Októberben döntött erről az Alkotmánybíróság.
Súlyosan korlátozzák a szabadságukat
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy futószalagon, automatikusan rendelik el a pszichés problémákkal küzdő emberek zárt osztályon való elhelyezését úgy, hogy szinte egyáltalán nem érvényesülnek azok a fontos törvényi garanciák, amelyek a súlyos szabadságkorlátozás szükségességét alátámasztanák.
Ha valaki kötelezően zárt osztályra kerül, ott begyógyszerezhetik, lekötözhetik, elvehetik a telefonját, eltilthatják attól, hogy találkozzon bárkivel, és harminc napig bent tarthatják. Ez az intézkedés rendkívül súlyos, sérti az érintett méltóságát és a személyes szabadsághoz való jogát, de a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmába is ütközhet – mondta el a portálnak Boros Ilona, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.
Csak legvégső esetben szabadna alkalmazni
A szakértő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarországon lényegében nincs olyan, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménynek megfelelő ellátórendszer, amelyben az emberi méltóságot, önállóságot megőrizve tudnának az emberek gyógyulni, otthonukból bejárva, közösségben, komoly támogatás mellett. A zárt osztályi kezelés segítséget jelenthet, ha az érintett közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, sürgősségi szempontból megoldja, hogy ne ártson magának vagy másoknak, de hosszabb távon nem segítség: ha kiengedik anélkül, hogy állandó bejárós ellátást tudnának neki nyújtani, jó eséllyel visszaesik, és újra bekerül.
A kötelező gyógykezelést csak annak lenne szabad elrendelni, aki nem látja be, hogy segítségre van szüksége, ezért elmenekülne – hangsúlyozta Boros Ilona. A szakértő arra is rámutatott: a kötelező gyógykezelésnek alávetett, pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek számára nehezebb az érdekeik érvényesítése, sokan ugyanis félnek tőlük. Nem könnyű megértetni, de nekik is joguk van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák személyiségi jogaikat, szabadságukat, és csak a legutolsó lehetőségként alkalmazzanak velük szemben ilyen súlyos kényszerintézkedéseket – emelte ki a szakértő.
