Az emberi orr hozzávetőleg egybillió (ezermilliárd) szagot képes érzékelni, mégsincs két ember, aki ugyanúgy reagálna egy adott illatra. Persze vannak szagok, amelyeket a legtöbben bűzösnek találunk, legyen szó akár egy rothadó ételről vagy a hígítóról. Ezzel együtt rengeteg szaganyagot egészen egyedi módon értékelünk. Mint azt Amanda Ellison, a Durhami Egyetem idegtudományi professzora a The Conversation oldalán megjelent cikkében írja, kiváló példát jelentenek ez utóbbira a parfümök. Elvégre egy erős, virágos parfüm illata talán mennyeinek tűnhet, vannak azonban, akik sokkal kevésbé mondanák tetszetősnek, mi több, még a fejük is megsajdulhat tőle. Ellison szerint többféle oka is lehet annak, miért válaszol a szervezet fizikai tünetekkel az erős aromákra. Az alábbiakban a három leggyakoribbat vesszük sorba.
Érzelmek viharában
Az összes érzékünk közül egyedül a szaglás áll közvetlen kapcsolatban érzelmi rendszerünkkel. Feltételezhető, hogy a direkt kapcsolat annak eredménye, hogy elsőként szaglásunk alakult ki érzékeink közül. Ez azt jelenti, hogy a szagokat nem csupán a levegőbe kerülő illatanyagok alapján érzékeljük, hanem az adott szaghoz kötődő összes emlékünkkel együttesen – beleértve azt is, ahogyan múltbeli emlékeinkre visszagondolva éppen aktuálisan érezzük magunkat. Tegyük fel tehát, hogy egy olyan illattal találkozunk, amely egy negatív emlékhez kötődik. Ez lehet akár egy kórházi tisztítószer szag, esetleg egy exünk parfümjének illata. Egyetlen szippantás is elég belőle, hogy felidézze negatív érzelmeinket, amelyek persze rögtön megrohamoznak minket, stresszreakciót kiváltva szervezetünkben.
Az úgynevezett "üss vagy fuss" reakció természetes testi folyamat a stresszes helyzetekre, szorongásra és veszélyre válaszul. Megannyi fizikai változást magában foglal, amelyek célja, hogy éberebbé tegyenek. Az egyik első tünet, amelyet megtapasztalhatunk ilyenkor, a fejünk és nyakunk környékén fellépő feszülő érzés. Ezt a vérerek kitágulása, avagy a vazodilatáció váltja ki, amint szervezetünk hirtelen igyekszik minél több vért juttatni az agyba és egyéb olyan testrészekbe, ahol erre feltétlenül szükség van egy ilyen helyzetben. A vazodilatáció egyben aktiválja a vérerekben elhelyezkedő érző receptorokat is, amit fejfájásként élünk meg.
Természetesen rendkívül személyes, hogy miként reagálunk érzelmileg bizonyos illatokra, és mindez számos korábbi élettapasztalatból táplálkozik. Olykor teljesen tudat alatt, észrevétlenül is kiválthatnak hevesebb érzelmeket, míg máskor tudatában vagyunk, hogy a reakciónk egy adott illat hatására jött létre. Így vagy úgy, ha hajlamosak vagyunk fejfájást tapasztalni meghatározott szagok nyomán, úgy lehetséges, hogy a panasz az azokkal kapcsolatos negatív asszociációink eredménye.
Probléma az orrüregekben
A szagingereket aktiváló vegyületek olykor irritálhatják az orrmelléküregeket. Tipikusan ilyen a füst, a klór és bizony gyakran a parfümök is. Koponyacsontunkban összesen négy ilyen üreg helyezkedik el, amelyeket belülről váladéktermelő membrán fed. A váladék megköti az üregbe a szájon és orron át bejutó szennyeződéseket, hogy azonban azok ki is tisztulhassanak onnan, folyamatos váladéktermelődésre van szükség. Mindez allergiaszerű tüneteket is kiválthat, sőt, az immunrendszer aktiválódása esetén szintén kitágulnak az erek és gyulladás alakulhat ki. A végeredmény ebben az esetben is fejfájás lehet.
Ezen felül egyes illatanyagok közvetlenül is hatást gyakorolhatnak az úgynevezett háromosztatú idegre, arra az idegpályára, amely lényegében az összes, a fej érző receptorai által küldött jelet közvetíti az agy felé. Az idegpálya stimulációja gyulladást generálhat, mivel azt az immunrendszer ártalmatlanítandó fenyegetéskét ismerheti fel. Mindebből pedig ismételten fejfájás alakulhat ki. Gyakran okoz ilyen jellegű hatást például a formaldehid, egyes tisztítószerek összetevői és a cigarettafüst.
Túlérzékenység a szagokra
Az ozmofóbia egyfajta pszichológiai intolerancia a szagokkal szemben. Ritkán fordul elő önmagában, a krónikus fejfájással küzdő emberek azonban gyakran tapasztalják ezt a típusú túlérzékenységet, különösen a migrénre hajlamosak. Mi több, egyes kutatások szerint nagyjából az érintettek egyötödénél erős szagok indíthatnak be migrénes rohamot, beleértve például a cigarettafüstöt, parfümöket, kipufogógázokat és tisztítószereket.
Mint azt Ellison írja, egy migrénre hajlamos ember idegrendszere különösen érzékeny lehet bizonyos érzékszervi ingerekre a mindennapokban is, de a migrénes roham bevezető szakaszában még érzékenyebbé válhat azokra, köztük szagokra. A migrénes roham kezdetén gyakran tapasztalnak figyelmeztető előjeleket az érintettek, legyen szó akár sűrűbbé váló ásítozásról, esetleg egyes ételek iránti sóvárgásról. Emellett megeshet, hogy olyan illatok, amelyek máskor nem lennének zavaróak számukra, ilyenkor intenzív felzaklatják őket. Mi több, akár olyan szagokat is érezhetnek, amelyek nincsenek is jelen. A témában készült beszámolók szerint a leggyakoribb migrént megelőző fantomszag például egyfajta égett szag. Nyilván ebben az esetben az adott illat nem a migrén provokáló tényezője, hanem a közelgő fejfájás intő jele.
„A tudomány még nem talált hatékony módszert a probléma megelőzésére. Ha tehát azok közé tartozunk, akik hajlamosak a bizonyos szagok okozta fejfájásra (függetlenül annak pontos okától), talán a legjobb, amit tehetünk, hogy a lehető legjobban elkerüljük azokat. Mivel azonban nem mindig lehet minden triggert elkerülni, ezért a friss levegő és a fájdalomcsillapító gyógyszerek nyújthatják a legjobb módot a fellépő fejfájás kezelésére” – foglalta össze a szakértő.
