Tumoros megbetegedések

A szervezetben a sejtek, szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, tumorok képződéséhez vezethet. Tumor, illetve daganat sokféle lehet, valamennyi szervünket megbetegítheti. Két alapvető formáját szokták elkülöníteni: a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokat. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak. A környezeti tényezők közül ki kell emelni a dohányzást, amely minden rákfajta kialakulásának valószínűségét növeli. A túlzott alkoholfogyasztás is kedvez a ráknak. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is.

Nem festékes bőrrákok tünetei és kezelése

Mik a nem festékes bőrrákok?

Ez a daganattípus a melanomával ellentétben nem a bőr pigmentsejtjeiből, hanem a hámsejtekből indul ki. Emiatt olyan jellegtelen, jellemzően bőrszínű kinövésekről van szó, amelyek vagy kisebesednek vagy nem, vagy varasodik a tetejük vagy nem. A daganatok kezdetben meglehetősen ártalmatlanok, fő ismérvük, hogy egyszerűen csak "megjelennek", és ha nem túl látványosan, de növekednek.

Tünetek

A nem festékes bőrráknak alapvetően két típusa van: az egyik az úgynevezett bazálsejtes karcinóma (basalioma), míg a másik az úgynevezett laphámrák (spinalioma). Az előbbi nem ad áttétet, viszont szinte akármekkorára megnőhet, az utóbbi viszont idővel - amikor már több centiméteresre megnő - áttétet is adhat (de azért jóval ritkábban, mint a melanoma, amely sokszor már pár milliméteresen is áttétet képez).

A nem festékes bőrrákok előfordulása

A basalioma a fehér bőrű emberek leggyakoribb daganata, minden harmadik ember élete során legalább egyszer szembesül ezzel a ráktípussal. A laphámrák előfordulása nagyjából tizede a basaliomának.
A laphámrák jellemzően olyan embereken alakul ki, akik sokat és hosszú ideig vannak napon. Ebből adódóan ez a daganattípus gyakrabban érinti a férfiakat, lévén ők gyakrabban végeznek olyan, például építőipari és útburkolói munkát, esetleg hódolnak olyan hobbinak (például a golfozásnak vagy a vitorlázásnak), amely miatt folyamatos nap éri a bőrüket. A kopasz vagy kopaszodó férfiak szintén gyakrabban érintettek, lévén esetükben a napfény az abszolút védtelen fejtetőt éri. A basaliománál ilyen jellegű különbség nincs, ez a betegség nemtől függetlenül inkább azoknál alakul ki, akik idejük nagy részét zárt ajtók mögött töltik, viszont amikor nyaralnak, gyakran leégnek.
Mindkét daganattípus az idősebb korosztályt érinti gyakrabban, bár basaliomát - amelyet néhány leégés is kiválthat - már a negyvenes korosztálynál is viszonylag gyakran látnak az orvosok. A laphámrák már inkább a hatvan évesnél idősebb betegeket érinti, lévén ez esetben már egyértelműen az számít, hogy a bőrt az élet során összesen mennyi ultraibolya sugárzás érte.

A nem festékes bőrrákok okai

A napártalom mindkét daganattípusnál kockázatnövelő tényező, annyi különbséggel, hogy míg a laphámráknál a napon összesen eltöltött idő számít, addig a bazálsejtes típusnál inkább a leégések nyomnak többet a latban.
A bazálsejtes karcinómánál egyértelműen számít a genetikai háttér is. Sőt ezen a daganat-altípuson belül létezik egy olyan tünetegyüttes is, ami azzal jár, hogy a páciensnek nagyon fiatal korában, még a húszas éveiben basaliómái alakulnak ki, majd azok öröklődnek a családban, méghozzá domináns módon. Azaz, ha a probléma az egyik szülőt érinti, akkor a gyerekek 50 százalékos eséllyel szintén érintettek lesznek.
A laphámrák kialakulási esélyét bizonyos kémiai anyagok, főképp a kátrányok bőrrel való érintkezése növeli. Ezt mutatja az is, hogy legelőször kéményseprőkön írták le ezt betegséget, lévén az ő bőrük a ruhájukon keresztül folyamatosan kátránnyal érintkezett. A mai emberek ily módon már nem találkoznak kátránnyal, viszont a cigarettán és a pipán keresztül igen. Az ilyen hatások miatt laphámrák nem a bőrön, hanem jellemzően a nyálkahártyán, konkrétan az alsó ajkon alakul ki (azért ott, mert ezt a területet a kátrány mellett a nap is erőteljesen éri).
A nem festékes bőrrákok elsődleges oka a napsugárzás
A nem festékes bőrrákok elsődleges oka a napsugárzás
Amikor valakit gyógyszeresen immungyengítenek (mert például reumatoid arthritisben vagy lupusban szenved, esetleg szervátültetett), akkor a laphámrák gyakoribbá válik. Ráadásul ilyenkor a betegség előrehaladása is sokkal gyorsabb lesz.
A laphámrák kialakulásban a humán papillomavírusnak (HPV) is szerepe lehet, az e vírus okozta laphámrák leggyakrabban az ajaknyálkahártyán jelentkezik. (Maga a méhnyakrák is egyfajta laphámrák.)

A nem festékes bőrrákok diagnózisa

A nem festékes bőrrák diagnózisát klinikai vizsgálattal állítják fel az orvosok. Ennek során dermatoszkópot használnak, finom jeleket pedig már azon keresztül is látnak. Az orvosok első és legfontosabb teendője az, hogy a vizsgálat során kizárják a nem festékes bőrrákoknál sokkal veszélyesebb melanomát. Ha ennek lehetőségét kizárták, de a dermatoszkóp segítségével nem tudják meghatározni a képlet típusát, akkor szövettani vizsgálatot is végeznek. Ez azt jelenti, hogy a képletből mintát vesznek (gyakran már ekkor leszedik magát a képződményt is), és azt elküldik szövettanra.

A nem festékes bőrrákok kezelése

Elsődlegesen mindig sebészi úton kezelik a nem festékes bőrrákokat. A basaliománál szélesebb az orvosok eszköztára, lévén ott nincs áttétképző hajlam. Emiatt ezt a típust nem kell feltétlenül azonnal kimetszeni, lehet más módszert is választani. Ilyen például a folyékony nitrogénnel történő lefagyasztás, a kauterrel (ez egy sebészetben égetésre használatos eszköz) történő leégetés, a tetejének valamilyen éles eszközzel történő kikaparása, vagy éppen a kinövés lézerrel történő roncsolása.
Basaliománál, ha a kezelés más módon már nem oldható meg, egy tablettás készítmény is szóba jöhet, amely egészen új hatásmechanizmussal bír, mivel esetében nem kemoterápiáról van szó. E szer a kezelés során a genetikusan károsodott sejtfunkciót állítja helyre, és ezzel a basalioma visszafejlődését idézi elő. Emellett van krém is imiquimod hatóanyaggal, amely gyógyíthatja a daganatokat. Ha ezeket követően a basalioma ki is újul, áttétre akkor sem kell számítani. Ezeket a módszereket a kiújulási lehetősége ellenére azért használják, mert a páciensek a sokadik basalioma miatt nem szeretnének sokadik műtétet, sokuk inkább a kisebb megterhelést jelentő egyéb megoldást választja. (A kiújulás gyakoriságáról magyarországi adatok nincsenek, de az amerikai adatok szerint a basalioma az esetek 10 százalékában újul ki újra. Ez azonban már rontja a gyógyulási esélyeket, részben azért, mert újból foglalkozni kell vele, részben mivel közben a mélyebb rétegek felé terjedhet a folyamat.)
A laphámráknál az esetleges áttétképződés miatt már jobban kell vigyázni, lévén ennél az esetlegesen visszamaradó daganatsejtek a nyirokutak mentét áttétet képezhetnek. Emiatt ezt a képződményt már inkább egyből sebészileg metszik ki, már csak azért is, mert így a szövettanász meg tudja mondani azt is, hogy az eltávolítás ép szélekkel történt-e. (A nem szikés módszereknél erre nincs lehetőség, lévén az azokkal eltávolított daganat széli részének tumormentessége a szövettani vizsgálattal nem értékelhető.)
Laphámráknál időnként kemoterápiás gyógyszerekre is szükség van. Ezek olyan gyógyszerek, amelyekkel az előrehaladott, sebészi úton már nem uralható (például azért nem, mert a daganat a fül bőréről indult, idővel pedig már a koponyán belül kezdett terjedni) daganatok kezelhetők. Ennél a daganattípusnál az onkológusok időnként sugárterápia használatára is rákényszerülnek, de ennek hatékonysága - hasonlóan a kemoterápiáéhoz - elmarad a sebészi megoldásétól.

A nem festékes bőrrákok gyógyulási esélyei

A képződmények szerencsére elég lassan nőnek, így, ha a beteg a tünet megjelenését követően két hónapon belül elmegy orvoshoz, szinte biztosan gyógyítható. (Az immunszupresszáns készítményeket szedő betegek és szervtranszplantáltak ebből a szempontból nehezebb helyzetben vannak, esetükben gyorsabban növekednek ezek a daganatok.)
A két bőrráktípus gyógyulási esélye persze valamelyest különbözik. Például basaliomában Magyarországon alig hal meg valaki, ez a betegség halált csak akkor okozhat, ha nagyon sokáig nem látják el, emiatt pedig teljesen elhatalmasodik a szervezeten. Azaz, ha például valakinek az orr területén alakul ki ilyen képződmény, majd az orrnyálkahártyán keresztül betör a koponyába, és a koponyalap felé halad. Ilyenkor sebészileg már nem lehet eltávolítani a daganatot, lévén az már a fej nagy részét érinti, az ottani ereket pedig már roncsolja. Emiatt a beteg vérzik, előbb utóbb fertőzést kap, halálát pedig az okozza.
A laphámráknál már rosszabb a helyzet, lévén ott már áttét is képződhet, az pedig halálhoz vezethet. Előrehaladott esetekben a kemoterápia és sugárkezelés ellenére is rosszak a túlélés esélyei.

A nem festékes bőrrákok megelőzése

A napozás és a szoláriumozás mellőzése segít megelőzni a nem festékes bőrrákok megjelenését. Emellett kerülni kell a kátrányt is, aminek használatát az Európai Unióban többek közt emiatt is tiltották be (korábban gyógyászatban és kozmetikában is használatos volt). Ugyancsak segítik a megelőzést a szűrővizsgálatok, amelyeket évente egyszer tanácsos elvégeztetni, különösen 50 éves kor fölött. Akinek basaliomás beteg már volt a családjában, annak már korábban, 20-30 éves korban is érdemes rendszeresen szűrővizsgálatra járnia. Akinek pedig már volt nem festékes bőrrákja, annak a kiújulás megelőzése érdekében célszerű negyedévente-félévente kontrollra járnia.
A laphámrák kialakulását a HPV-oltás is segíthet megelőzni. Ma az orvosok szerint ez inkább a nyálkahártyát, például az ajkat érintő laphámrákoknál jelent nagyobb védelmet, a bőrt érintő kinövések esetében kevésbé lehet hatékony.

A nem festékes bőrrákok szövődményei

A laphámrák esetében számítani lehet áttétképződésre is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász-kozmetológus, klinikai onkológus szakorvosnak, a Semmelweis Egyetem docensének.

A basaliomát a világon elsőként egy magyar professzor, Krompecher Ödön írta le, még 1903-ban.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +24 °C
Minimum: +11 °C

A nap nagy részében közepesen vagy erősen felhős idő várható, az északkeleti országrészben ugyanakkor naposabb lesz az idő. Hazánk délnyugati felén késő délutánig csak kevés helyen fordulhat elő kisebb eső, zápor. Késő délutántól délnyugat felől viszont kiterjedt csapadékzóna érkezik. A délkeleti, keleti szél többfelé megerősödik, amit néhol viharos lökések is kísérhetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. A pénteken érkező ciklon előtt melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, ami miatt napközben melegfront érezteti hatását.