Kis kedvencek

A növények okozta mérgezés tünetei

Kevés annyira rémisztő felismerés létezik egy állattartó számára, mint amikor látja, hogy kedvence valami rejtélyes kórtól szenved, ezzel egyidejűleg pedig a legszebb szobanövényén gyanús rágásnyomok jelentek meg. A problémát megelőzendő érdemes jól átgondolni, hogy milyen virágokat tartsunk kisállataink közelében.

"Szerencsére sokkal ritkábban fordulnak elő szobanövény okozta mérgezések, mint gondolnánk. Az állatok nem buták, így aminek nincs jó íze, azt egyszerűen nem is eszik meg. A növényeknek pedig számos olyan védekező mechanizmus van a tarsolyukban, amelyek révén igyekeznek távol tartani a rájuk veszélyt jelentő támadókat. Persze ettől függetlenül megeshet, hogy egy-egy állat nem veszi figyelembe az intő jeleket, ezért végül mégis megtörténik a baj" - mondta el dr. Jerzsele Ákos állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének egyetemi docense.

Egyes kerti és szobanövények súlyos mérgezést is okozhatnak a házi kedvenceknél
Egyes kerti és szobanövények súlyos mérgezést is okozhatnak a házi kedvenceknél

A gyomor ellenségei

Milyen előnyökkel jár, ha háziállatokat tartunk otthon? És miért jó az együttélés a kedvenceknek? Részletek itt.

A szakember kifejtette, majdnem az összes szobanövényről elmondható, hogy valamilyen szinten mérgező. Az érintett növényfajok túlnyomó többsége a gyomor-bélrendszerben vált ki kellemetlen, akár fájdalmas panaszokat, aminek célja, hogy elvegyék ezáltal az állatok kedvét az újabb harapásoktól. A halálos kimenetelű mérgezések e körben rendkívül ritkák, tünetként elsődlegesen hányás és hasmenés jelentkezik.

Ilyen problémákkal járhat a Monstera és a Philodendron nemzetségbe tartozó növények, mint a könnyezőpálma és a kúszó filodendron bármely részének elfogyasztása, vagy éppen a buzogányvirág (Diffenbachia) és a flamingóvirág tápcsatornába jutása. A felsorolt példák kapcsán érdemes részletesebben is kitérni egy közös vegyületükre, a kalcium-oxalátra. Ez egy igen éles, kristályos anyag, amely mikrosérüléseket okoz a szájnyálkahártyán, utat nyitva a növények egyéb, gyulladáskeltő összetevői előtt. Végeredményben a száj és a garatüreg akut gyulladásával kell számolni, ami erős nyálzást és heves fájdalmat idéz elő. Az állat tehát már a szájában is azonnal érezni fogja, hogy valami olyasmit kóstolt meg, amit nem lett volna szabad. Ha pedig mégis lenyeli a falatot, akkor a már említett hányásos, hasmenéses panaszokra kell számítani.

Ugyancsak az emésztőrendszerben okoz gondot a mikulásvirág, elsősorban annak tejnedve. A számos háztartásban megtalálható, kifejezetten feltűnő virágzatú növényt ráadásul nemcsak az állatok, hanem a kisgyermekek is gyakran megkörnyékezik. Ez abból a szempontból veszélyes, hogy az említett tejnedv a bőrre vagy a szembe jutva is kiválthat gyulladásos reakciót, azaz nem kell feltétlenül még megenni sem ahhoz, hogy kellemetlenségeket okozzon.

Az eddigiekhez képest valamelyest nagyobb veszélyt jelent kedvenceinkre a nárcisz és a hortenzia. Előbbi kalcium-oxalát-tartalma és alkaloidjai révén idézhet elő kínzó gyomor-bélrendszeri és bőrtüneteket, továbbá scillitoxin nevű glikozidjával a szívet is károsítja. Gyógyszerszerű hatása lelassítja a szívverést, komolyabb túladagolás esetén pedig akár súlyos kimenetelű ritmuszavar is felléphet. A magyar kertekben igen népszerű hortenziafajok ciánmérgezést okozhatnak. Szerencsés helyzet ugyanakkor, hogy ehhez viszonylag nagy mennyiséget kell elfogyasztani a növényből, ezáltal elsősorban a rágcsálókra és egyéb növényevőkre nézve beszélhetünk csak számottevő kockázatról. A nárcisz esetében pedig pozitívumként említhető, hogy legmérgezőbb része a föld alatt megbújó hagymája.

  • könnyezőpálma
  • kúszó filodendron
  • buzogányvirág
  • flamingóvirág
  • mikulásvirág
  • sárga nárcisz
  • kerti hortenzia

Halálos szervi károsodás

Nem a nárcisz az egyetlen növény, amely szívkárosító toxinokkal fegyverkezett fel az evolúció során. Hasonló, de még erősebb vegyületek találhatók a gyöngyvirágban, a leanderben és a tiszafában. Utóbbi külön érdekessége, hogy bár minden része mérgező, a legnagyobb koncentrációban a magjai tartalmaznak veszélyes glikozidokat. Nem véletlenül alakult ki ez így, a faj ugyanis elsősorban a madarak közvetítő szerepére támaszkodik a terjeszkedésben. Amennyiben egy madár csipegeti fel a magokat, egyben fogja lenyelni azokat, így nem esik baja tőle, majd sok-sok kilométerrel arrébb az ürülékén át megszabadul a későbbiekben gyökeret eresztő rakománytól. Ezzel szemben egy emlős alaposan megrágja a falatokat, a szétmorzsolt magokból felszabaduló méreganyagok pedig azonnal megtámadják a növény szaporodása szempontjából kevésbé hasznos állatot.

Ugyancsak a szívet támadja meg a sisakvirágok akonitin nevű alkaloidja. A rendkívül toxikus, lidokainhoz hasonló hatású vegyület már egy kisebb adag esetén is halálhoz vezető szívritmuszavart okozhat. Fokozza a kockázatot, hogy a méreganyag bőrön át is képes felszívódni, magyarul mondva a növény puszta érintése is végzetes lehet. "Nagyon veszélyes kerti növényről van szó. Olyanra is volt már példa, hogy valaki a leszedett virágot vázába tette, az állat pedig annak a vízébe nyalt bele, majd gyorsan el is pusztult" - mutatott rá dr. Jerzsele Ákos. A szakember kitért rá, súlyos szívfunkciózavar esetén nem könnyű segíteni az érintett állatokon, mivel a leggyakrabban már azelőtt elpusztulnak, hogy sikerülne diagnosztizálni náluk a panaszok kiváltó okát. Klinikai tünetként gyengeség és ájulás, valamint a nyálkahártya szürkés-lilás elszíneződése utalhat szíveredetű problémára, az állatorvos pedig EKG-vizsgálattal tudja kimutatni a fennálló aritmiát.

A szervezet méregtelenítésében kulcsszerepet játszó máj szintén súlyosan károsodhat bizonyos méreganyagoktól. Kedvelt növény például a magyar háztartásokban a cikász pálma, amelynek cikazin és makromazin nevű összetevői már kis mennyiségben elfogyasztva is halált okoznak. Ismeretlen eredetű májproblémák fellépése esetén az állatorvosok rendszerint fel is teszik a kérdést a gazdiknak, hogy tartanak-e otthon cikászt, habár ez a típusú mérgezés igen ritkának számít. "A májkárosodást általában gyorsan észre lehet venni az állatokon: súlyos rosszullét, szinte teljes elfekvés, erős hányás, valamint sárgaság jelentkezik náluk. Egy ilyen állapotban lévő állatnál azonnal vérvizsgálatot szoktunk végezni, abból pedig rögtön látszik a májparaméterek iszonyatos emelkedése" - mondta el az állatorvos.

  • májusi gyöngyvirág
  • leander
  • tiszafa
  • farkasölő sisakvirág
  • cikász pálma

Hallucináció és görcskeltő méz

Az életet kevésbé veszélyeztetik, ugyanakkor kifejezetten kellemetlen tüneteket váltanak ki azok a dísznövények, amelyek az idegrendszerre fejtik ki hatásukat. Jól ismert ezek közül a kék hajnalka, pontosabban az annak magjában lévő indol alkaloidok, amelyek az LSD nevű pszichedelikus drogéhoz hasonló hallucinációkat idéznek elő a szervezetbe kerülve. Mindez embernél és állatnál egyaránt azonos módon működik, ilyen tekintetben tehát egy legális kábítószerről is lehetne beszélni, fontos azonban megjegyezni, hogy a különös érzékszervi észlelések mellett hányás és hasmenés is ugyanúgy felléphet szimptómaként. Házi kedvencek esetében árulkodó jel lehet még, ha az adott állat nem eszik, nem reagál arra, ha szólítják, remeg vagy görcsöl, illetve általánosságban véve mozgási és viselkedési zavarokat észlelünk nála.

Görcsöket, izommerevséget és remegést okozhatnak a szívvirágban található vegyületek is, szerencsére ugyanakkor az elhullás esélye viszonylag alacsony ilyen típusú mérgezés esetén. A növény bármely részének elfogyasztása nyomán gyakran lép fel a gerinc hátrafelé ívelő feszítettsége, az úgynevezett opisthotonus, mintha csak az eget bámulná az állat. A lehetséges panaszok közé tartozik továbbá a nyálzás és a hányás is.


Kifejezetten érdekes történelmi feljegyzések fűződnek a ma is számos háztartásban fellelhető azáleához. Méreganyagként a díszes virág minden részében számos grayanotoxin bújik meg, beleértve a növény nektárját is. A például a méhek által összegyűjtött mézben is meglévő vegyületek az idegrendszert stimulálva remegést és izomgörcsöket idéznek elő az áldozatnál. Ennek a hatásnak esett áldozatul Krisztus előtt 67-ben egy teljes haderőnyi római katona , akik Cnaeus Pompeius Magnus vezetésével a mai Törökország területén fekvő Trabzon környékén igyekeztek elfogni Mithridatész pontoszi királyt és perzsa seregét. Az üldözöttek viszont jól ismerték a helyi mézet, ezért cselesen több csuporral hagytak hátra menekülés közben a rómaiaknak, akik jóízűen el is fogyasztották a zsákmánynak vélt mérget. Persze a toxinok okozta bódultságtól meggyengülve már nem tudták érdemben felvenni a harcot a királyi erőkkel, amelyek kegyetlen mészárlást rendeztek az ellenséges vonalakat áttörve, és ennek köszönhetően könnyedén meg is nyerték a csatát. Az azálea hatásai természetesen azóta is változatlanok, szerencsére azonban ritkán vezetnek csupán a mérgezést elszenvedő állatok halálához.

  • kék hajnalka
  • feltűnő szívvirág
  • molyhos azálea

Nem kell rögtön kétségbe esni

Összességében kijelenthető, hogy a legtöbb szobanövény rendelkezik valamilyen vegyi alapú védekező mechanizmussal, így egyáltalán nem szerencsés, ha kedvenceink bármelyiket is megrágják. Igyekezzünk tehát kisállatainkat leszoktatni az ilyesfajta viselkedésről, illetve ezzel egyidejűleg minél nehezebben elérhető helyen tartani a virágjainkat. Amennyiben mégis megtörténik az incidens, úgy a fellépő tünetekkel forduljunk minél hamarabb állatorvoshoz, aki a megfelelő kezelési módszerekkel képes enyhíteni az állat panaszait, illetve adott esetben megmentheti az életét. Ugyancsak fontos ilyenkor, hogy az érintett növényt vagy fotózzuk le, vagy akár teljes egészében vigyük magunkkal az állatorvosi rendelőbe.

Öröm az ürömben, hogy a halálos kimenetelű mérgezés igen ritkának mondható, nem kell tehát azonnal pánikba esni, amint harapásnyomokat találunk egy dísznövény levelein. A kutyák és macskák inkább csak kedvtelésből ritkítják az otthoni zöldeket, így többnyire nem fogyasztanak azokból és méreganyagaikból egyszerre nagyobb mennyiséget. A rágcsálók szervezete pedig általánosságban véve ellenállóbb a különféle toxinokkal szemben. Példaként említhetőek e téren az atropintartalmú növények, mint a csattanó maszlag, a nadragulya és az angyaltrombita: ezekből egy akkora adag, amekkora egy jól megtermett lovat már képes lenne ledönteni a lábáról, szinte meg sem kottyan egy nyúlnak.

Melyek a legnépszerűbb kisállatok a magyar háztartásokban? Hány kutya és hány macska él az országban? Részletek itt.

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a sok napsütést időnként fátyolfelhőzet szűri, csapadék nem lesz.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag