A legsúlyosabb tévhitek a klímaváltozásról

HáziPatika

A tavalyi év végén jelent meg az egyik legnagyobb streamingszolgáltató kínálatában a Ne nézz fel! című katasztrófafilm, amely hamisítatlan fekete humorral tart görbe tükröt az emberiség elé. A film nem titkoltan napjaink egyre fokozódó klímaválságára reflektál, rámutatva több olyan közkeletű tévhitre, amelyek akadályt gördítenek a veszély elleni fellépés elé.

A Ne nézz fel! főszerepében Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence két csillagászt alakít, akik felfedeznek egy, a Föld felé száguldó üstököst. Méreteinél fogva a közeledő égitest kétségtelenül az emberiség végével fenyeget, pályája és sebessége pedig a történet szerint nem hagy túl sok időt a felkészülésre és a cselekvésre. Ellentétben azonban az 1998-ban bemutatott Armagedonnal, ez a film nem egy újabb csodaszámba menő akciót mutat be, amely végén a bolygó, s rajta minden ember megmenekül, hanem inkább szatirikus hangvételben tárja fel, miként reagálnak az emberek, közte vezető politikusok, újságírók és maguk a tudósok a hamarosan bekövetkező világvégére. Miközben ugyanis az üstökös megállíthatatlanul száguld előre, az emberiség képtelen kilépni mindenkori megszokásai medréből, aminek aligha lehet jó vége.

A film alkotói nem titkoltan a klímaváltozás allegóriájaként írták történetüket egy becsapódó üstökös köré. Ezzel a lépéssel igazán kontrasztosan tudták bemutatni, miként haboznak cselekedni baj esetén, akiknek máskülönben meglenne a hatalmuk hozzá, hogy hatékonyan változtassanak a sorsunkon, illetve miként tudják félrevezetni a társadalmat, akiknek ehhez valamilyen önös érdekük fűződik. De a Ne nézz fel! arra is rávilágít, hogyan utasítják el az emberek széles körben a tudomány eredményeit. És hogy ez mennyire hitelesen működik a vásznon, azt talán Peter Kalmus klímakutató fogalmazta meg a legjobban a The Guardian oldalán megjelent cikkében. "Egy film arról, hogy egy üstökös száguld a Föld felé, és senki nem tesz semmit? Pontosan úgy hangzik, mint a klímakrízis" - írja bevezetőjében.

Mit tanít nekünk a Ne nézz fel! című film?

"A film által felvetett katasztrófa és az emberiséget a valóságban fenyegető krízis közötti legnagyobb különbség, hogy míg az egyén szintjén tehetetlenek vagyunk egy üstökössel szemben, addig a klímaváltozást hajtó folyamatok megállítására mindenki döntő befolyással lehet" - hangsúlyozza a The Conversation oldalán publikált közös cikkében Barbara K. Hofer, az egyesült államokbeli Middlebury College és Gale Sinatra, a Dél-kaliforniai Egyetem pszichológus professzora. Kutatóként a két szakember éppen a tudomány elutasításának pszichológiájával foglalkozik, és mint írják, a háttérben meghúzódó tévhitek feltárása segíthet megérteni a jelenséget. A Ne nézz fel! kiválóan megvilágítja ezeket a mítoszokat, így már csak ezért is érdemes megnézni a filmet.

A főszereplők és Adam McKay író-rendező a Ne nézz fel! New York-i világpremierjén
A főszereplők és Adam McKay író-rendező a Ne nézz fel! New York-i világpremierjén. Fotó: Getty Images

Tévhit: Nem cselekedhetünk, amíg a tudomány nem fogalmaz meg 100 százalékban biztos kijelentéseket.

A filmben Meryl Streep alakítja az Egyesült Államok elnökét. Amikor találkozik a két tudóssal, hogy a közelgő katasztrófáról konzultáljon velük, az első kérdés, amelyet feltesz nekik, hogy mennyire biztosak az előrejelzésükben. Miután elhangzik, hogy a felvázolt forgatókönyv, azaz a becsapódás 99,78 százalékos valószínűséggel be fog következni, az elnök kabinetfőnöke (Jonah Hill) fellélegezve nyugtázza, hogy "remek, szóval nem 100 százalék!"

Valójában az is a tudomány erejét mutatja, hogy vonakodik 100 százalékban biztos kijelentéseket tenni. Még ha a meglévő bizonyítékok mindegyike is ugyanabba az irányba mutat, a tudósok továbbra is igyekeznek minél pontosabban feltárni az adott kérdést. Ezzel egyidejűleg azonban felismerik a kulcsfontosságú bizonyítékokat, és annak megfelelően cselekszenek. Mindezt a klímaváltozásra fordítva azt mondhatjuk, a meglévő tudományos ismeretek túlnyomó részt azt mutatják, hogy a Föld éghajlata veszélyes irányba változik az emberi tevékenység, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése következtében, és ez az álláspont már sok-sok éve általánosan elfogadott.

"Amikor tehát a politikusok a klímaváltozás kapcsán a »várjunk és figyeljünk« álláspontot képviselik, arra hivatkozva, hogy további bizonyítékokra lenne szükségük, mielőtt lépéseket tennének az ügyben, az gyakran a tudomány elutasításának egy formája" - szögezi le Hofer és Sinatra.

Tévhit: A tudósok által felvázolt veszélyek befogadása túl nehéz a laikus közönség számára.

"Nem akarok gyereket szülni egy haldokló világba" - egy közelmúltbeli felmérés szerint a klímaválság sokakat még a gyerekvállalástól is elriaszt.

A film címében szereplő "Ne nézz fel" kifejezés pontosan ezt a pszichológiai feltételezést tükrözi, illetve azt, hogy egyes politikusok miként használják fel ürügyként a tétlenségre, miközben kizárólag saját érdekeiket szolgálják. Teljesen érthető, hogy a klímaváltozásra egyre többen reagálnak szorongással. Kutatások igazolják azonban, hogy egyes módszerek segítségével hatékonyan enyhíthető a klímaszorongás. Segíthet például, ha igyekszünk minél jobban tájékozódni a témában, illetve másokkal is beszélgetünk a problémáról. Ez egyfelől tehát lehetőséget nyújt a szorongás kezelésére, másfelől cselekvésre is ösztönöz a veszély csökkentése érdekében. Beszédes adat, hogy egy 2021-ben publikált nemzetközi felmérés szerint az emberek 80 százaléka szeretné fenntarthatóbbá tenni az életvitelét, hogy a bolygó élhető maradjon.

Tévhit: A technológia majd úgyis megment minket, nincs miért aggódni.

A pszichológiában motivált érvelésnek nevezik, ha valaki inkább hisz egy általa preferált jövőképben, mintsem szembenézzen a rideg valósággal. Ilyen például, ha hajlamosak vagyunk belenyugodni, hogy egy egyszerű technológiai megoldás, mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) majd anélkül megoldja a klímaválságot, hogy szükség lenne egyéb társadalmi szintű óvintézkedésekre, életmódunk és mindennapi rutinunk átalakítására. "A technológia segíthet csökkenteni kihatásunkat a klímára, mindazonáltal a kutatások szerint nem valószínű, hogy a terület fejlődése kellően gyors lenne. Szintén a tudomány elutasításának egy módja tehát, ha abban reménykedünk, hogy a hasonló megoldások elvonhatják a figyelmet arról, hogy számottevően változtatnunk kell azon, ahogy dolgozunk és élünk" - mutatott rá a két pszichológus.

Tévhit: A gazdaság mindennél fontosabb.

Kétségtelenül sokba kerül, hogy lépéseket tegyünk a klímaváltozás ellen, ha azonban ezt elmulasztja az emberiség, annak még sokkal kirívóbbak lesznek a költségei - úgy anyagi értelemben, mint az elvesztett emberéletek tekintetében. A cikk szerzői példaként említik a közelmúlt erdőtüzeit, amelyek a coloradói Boulder megyében közel ezer otthont ragadtak el 2021. december 30-án, miután nyáron és ősszel alig esett csapadék. A 2018-as kaliforniai tüzek - szintén egy forró és száraz évben - pedig Paradise város leégésekor közel 150 milliárd dolláros kárt okoztak. Amikor tehát az emberek azt mondják, hogy nem cselekednek a klímaváltozással szemben, mert az túl drága, akkor elfeledkeznek a cselekvés hiányának hatalmas áráról.

Tévhit: Mindig úgy kell cselekednünk, ahogy a közösségünk elvárja.

Egy politikailag erősen megosztott társadalomban az emberek úgy érezhetik, nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy döntéseik összhangban legyenek a közösség elképzeléseivel, amelyhez tartoznak. A tudományhoz való hozzáállás miatt ennek ijesztő következményei is lehetnek, ahogy azt például a koronavírus-pandémiánál is látjuk. Csak az Egyesült Államokban több mint 800 ezren haltak meg (világszerte több mint öt és félmillióan) COVID-19-hez köthetően, miközben számos hangadó csoport biztatja aktívan az embereket a vakcinák és egyéb védekezési módszerek elutasítására. Csakhogy a vírusok nem törődnek a politikai nézetekkel, ahogy a klímaváltozás sem teszi. A globális hőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válása és a tengerszint emelkedése mindenkit ugyanúgy érint, függetlenül attól, hogy az ismerősök mit gondolnak a világról.


Hogyan küzdhetünk a tudományellenesség és a klímaváltozás ellen?

Egy Föld felé tartó üstökössel szemben nem sokat tehetnénk, egészen más azonban a helyzet az éghajlatváltozással. Megváltoztathatjuk a szokásainkat, hogy csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. Ami ugyancsak fontos, hogy nyomást gyakorolhatnánk a kormányzati vezetőkre, a gazdasági élet szereplőire és az iparra, hogy azok szintén tegyenek óvintézkedéseket, például csökkentsék a fosszilis üzemanyagok használatát, térjenek át a tisztább energiára, illetve változtassák meg a mezőgazdasági gyakorlatot a kibocsátás csökkentése érdekében - figyelmeztet Hofer és Sinatra. A két szakember mindenkit arra biztat, hogy tájékozódjon a saját világnézetén túli forrásokból is. "Törjünk ki a társadalmi buborékból, figyeljünk oda és beszélgessünk másokkal is. Nézzünk fel!"

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+2, +7 °C
Minimum:
-6, -1 °C

Hazánkban kedden délelőtt gyengén felhős, derült lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag