A klímaváltozásnak ez a két fő mozgatórugója

Eddig csak a hőmérséklet-változás alapján határozták meg a globális felmelegedés súlyosságát, pedig az éghajlatváltozásnak valójában két fő mozgatórugója van: a hőmérséklet és a páratartalom.

Amikor a globális felmelegedés súlyosságának meghatározásáról van szó, akkor nemcsak a hőmérsékletet, hanem a páratartalmat is figyelembe kell venni, ugyanis az is hozzájárul a szélsőséges időjárási jelenségek kialakulásához - állítja egy új tanulmány, amelyről a Yahoo!news is hírt adott. A klímakutatók eredményei szerint a hőmérséklet és a páratartalom változásának együttes elemzése arra világít rá, hogy az 1980 óta bekövetkezett klímaváltozás csaknem kétszer súlyosabb a korábban becsültnél.

ember áll a szakadó esőben
Az új számítások szerint a klímaváltozás sokkal súlyosabb, mint gondoltuk. Fotó: Getty Images

A páratartalom is számít, nem csak a hőség

A szélsőséges időjárási jelenségek, például az áradások és heves esőzések során keletkező energia összefügg a levegő páratartalmával. Egy amerikai és kínai tudósokból álló kutatócsoport ezért egy kevésbé ismert időjárási mérőszámot, a légkör nedvességenergiáját meghatározó, egyenértékű potenciális hőmérsékletet, a théta-e-t használta vizsgálatai során.

Mint kiderült, a globális felmelegedés következtében a levegő egyre párásabb lesz: egy Celsius-fokos melegedés csaknem 7 százalékkal növeli meg a levegő nedvességtartalmát. Ez azért okozhat problémát, mert minél magasabb a páratartalom, annál komolyabb időjárási szélsőségekre - például sima eső helyett égszakadásra - lehet számítani, amikor ez a nedvesség lecsapódik. Ráadásul a pára a levegő további melegedését is elősegíti.

A tavalyi év végén jelent meg az egyik legnagyobb streamingszolgáltató kínálatában a Ne nézz fel! című katasztrófafilm, amely hamisítatlan fekete humorral tart görbe tükröt az emberiség elé. A film nem titkoltan napjaink egyre fokozódó klímaválságára reflektál, rámutatva több olyan közkeletű tévhitre, amelyek akadályt gördítenek a veszély elleni fellépés elé.

Nagyobb a baj, mint gondoltuk

1980 és 2019 között a globális átlaghőmérséklet nagyjából 0,79 Celsius-fokkal emelkedett. Ám ha a páratartalom növekedését is beleszámoljuk, akkor olyan, mintha már 1,48 Celsius-fokos felmelegedésnél tartanánk, a trópusokon pedig már a 4 Celsius-fokos átlagot is elértük.

Ezek a megállapítások azért is jelentősek, mert csupán a hőmérséklet-változást figyelve úgy tűnhet, hogy a felmelegedés a trópusokon nem annyira erőteljes, közben viszont a magas páratartalom jelentősen felpörgeti a viharaktivitást, így egyre gyakoribbá válnak ciklonok és a monszunok is, ez pedig egyértelműen a klímaváltozás számlájára írható - magyarázta Veerabhadran Ramanathan, a tanulmány társszerzője. A levegő páratartalma tehát kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a felmelegedés mennyire hat ki az emberek egészségére és jólétére most és a jövőben is - jegyezte meg Katharine Mach, a Miami Egyetem természettudósa, aki nem vett részt a tanulmányban.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Nyugaton és északon lehet több a felhő, ott kis eséllyel zápor vagy zivatar is lehet, máshol viszont folytatódik a napos, száraz idő tikkasztó meleggel. Élénk délkeleti szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden a hőség veszi igénybe a szervezetet. Az alvásproblémák mellett a fáradékonyság és a nyűgösség is nagyon gyakori. A szívbetegeket és az időseket különösen nagy terhelés éri, nekik mindenféle megerőltetés kerülendő! Sokan fejfájást is tapasztalhatnak. A déli órákban fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye, a tűző nap kerülendő! Fontos a rendszeres folyadékpótlás! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)